bemutatkozás

politikai önvizsgálat - többnyire. meg ami még eszébe jut.

közéletről, olvasmányokról, egyebekről. olykor személyes megjegyzések is.

a hírszerzőn futott blog folytatása.

váljál tagjává a blog facebook közösségének

utolsó kommentek

  • Kocsor Blokk: Nagy örömmel olvastam. Most már nekem is illene nekivágnom, nem csak tervezgetni. youtu.be/C8C-tp... (2011.07.26. 21:07) szarajevoi anzix
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tényleg kicsit elkanyarodtunk a tárgytól, de lehet, hogy mégsem. Az a kíméletlenség és ag... (2011.03.28. 17:03) trivialitások - 1.
  • kfg966: nem erről beszélek. hanem a fideszről. szerintem az a kapcsolat, amit te mondasz, az méltánytalan ... (2011.03.28. 16:38) trivialitások - 1.
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tisztánlátás az lenne, ha vallomást tennének és a megrendelőjüket is földobnák némi bizon... (2011.03.28. 15:13) trivialitások - 1.
  • kfg966: szerintem egyrészt igen. másrészt azt gondolom, hogy még ha a debreceni légkör hozzájárult is a te... (2011.03.28. 14:27) trivialitások - 1.
  • Utolsó 20

ritkábban írnak

statisztika

tour de force

2008.08.07. 09:14 kfg966

először is elnézést kér blogger minden commentelőtől, akinek nem válaszolt. kínos, de ez van, erre se nézett az utóbbi időben. dolgozott sokat, szabadság előtti hajtás, erről ennyit. most szabadságon van, balcsi, egészen kivételesen három hét. most éppen egyedül.

időnként bekapcsolja a gépét, megígérte, hogy a benti levelezését követi, amellett játszik on-line diplomáciát, egyesekkel olykor beszélget, levelez vagy éppen chatel. csak pont híreket nem akar nézni-olvasni. úgyhogy se index, se hírszerző és ez most így van jól.

a tv-t se kapcsolja be, a balaton mindig a töltekezésé, nem az idegeskedésé. nyilván az idei év némileg kivétel lesz, négyévenkénti ciklus, az olimpia mégiscsak olimpia.

úgyhogy nem tud írni értelmeset, közéletit. viszont tegnapelőtt jól fölpattant a biciklijére blogger - kinézett az ablakon reggel hét és fél nyolc között, konstatálta, hogy felhős az idő, megkocogtatta a barométert, az is esőre állt, hát drótszamárra pattant és úgy számolta, hogy estére körbetekeri a balatont.

meg is csinálta, kicsit hosszabban, mint tervezte, este fél tízkor huppant le a gely's grill nevű kolbászsütőnél (komolyan így hívják, nagyon finom hurka s kolbász van, szemesen kötelező, ha éppen az ember nem a tücsökbe menne). kért két sört, meg hurkát-kolbászt, s gondolta, hogy utána még megfürdik a balatonba, zuhanyozni ugyanolyan megalkuvás, mint tv-t nézni, de mégis zuhanyzás lett belőle. félt ugyanis, hogy elalszik a tóban, bármilyen hideg is volt a víz. (nem lett volna szép halál ilyen nap után.)

szóval, szemesről indult, végig boglár, fonyód, fenyves, stb, stb, kicsit több, mint két óra volt keszthely, nagyjából elfogadható utakon, hol külön bicikliúton, hol a településen belüli belső utakon. gyönyörű volt az ősfás rész keszthely előtt. keszthelynél egy mandulás magnum volt a jutalma, meg vett egy másfél literes ásványvizet az elfogyott víz helyett. úgy gondolta, hogy további két és fél óra alatt majd jól eléri tihanyt. hát, abból semmi nem lett - keszthelyről kihajtva már érezte, hogy baj lesz, mert egyre erősödött a szél, persze amolyan északias volt, s pont bosszantó volt, hogy az ilyen szél estére olykor kifújja magát, úgyhogy a várakozás az volt, hogy szembe ugyan fúj, de mire hátulról érné bloggert, már sehol nem lenne.

szigliget, badacsony megvolt, szépen ohne weiteres, nem nézgelődünk, nem kóstolunk bort, nem kultúrtrip ez, hanem teljesítménytúra. aztán badacsonytól jól nem a parton visz az út, hanem fölvisz a felvidékre, kékkút, köveskál, ilyesmik felé. szép tájakon, dombos terepen. olykor sírni támadt kedve az embernek, amikor szembeszéllel hegynek föl 6 km/h-val ment. aztán hiába jött lefelé negyvennel, a pihenés nem volt sok.

érdekes volt, hogy zalában milyen baromi jól jelölték a bicikliutat, gyakran kiírva, hogy milyen távolságra van a legközelebbi település meg a legközelebbi nagyobb település, többnyire jól karbantartott utakon. a jól karbantartott utak eleinte az északi parton is voltak, de távolságot nem jeleztek sehol, s olykor el-eltünedeztek az irányjelzők is. aztán badacsonytól már a közforgalmi úton kellett menni, az olykor félelmetes volt, mert néha olyan erős pöffök jöttek, hogy erőlködni kellett a biciklin-maradáshoz is. (s akkor nem is beszéltünk a pöff és az elhúzó kamion szívásának együttes hatásáról.)

úgyhogy köveskál volt a következő megálló, újabb másfél liter víz, fél kiló szőlő és két barack. fél óra pihenő, láblóga, nézgelőd. aztán biciklire fel, a csodálatos, vitorlázáshoz vásárolt napszemüvegben és narancssárga baseball-sapkában. (right, said fred.) aztán irány tihany, s addig a gondolkodás, hogy akkor kompromisszum, így is több, mint 100 km, legyen-e kompország méltó polgára, de nem, úgyhogy át a félsziget mögött, füred, ami maga a pokol, ahogy beviszik a bicikliutat a városba, két járda is van, mellette a bicikliút, de az andalgó párok, akik nem szeretik, ha akadályozzák a gyalogosok a békés együttlétet, richtig a bicikliutat találják meg. (jól van na, lehet, hogy blogger látásmódját valamennyire torzították a körülmények, és nem minden szerelmes pár a bicikliúton andalgott.)

így aztán tovább csopakra, káptalanfüreden megint rövid megálló, megint mandulás  magnum, fekvés árokparton, lazítás. és akkor fűzfőnek fel, ott még egy ásványvíz (megivott blogger összesen vagy hat litert, no problem whatsoever, és egynél többször nem pisilt).

azt viszont álmában nem gondolta blogger, hogy a keleti part ilyen hosszú. fűzfő, kenese, brrrr. és ráadásul viszonylag magasan vezet az út, lejtőre fel, ezúttal hátszélben, ez jó volt, viszont már kétségkívül fáradtan. és az emelkedőn egyszercsak eltűnt a bicikliút. mivel álmában sem gondolta blogger, hogy ráviszik a bicikliseket a 71-esre, gondolta, lekanyarodik jöbbra. le is ment, száguldott, mint állat, de csak kiderült, hogy hiba volt. úgyhogy a parton igyekezett tovább - ahol meg már végkép nem lehetett, ott egy omlófélben levő életveszélyes lépcsőn vitte föl a bringáját a bicikliútig.

kész felüdülés volt utána beérkezni világosra - szép is, meg ott van a tudat is, hogy siófok, az meg már úgyis majdnem szemes. csak siófokon például iszonyú rosszul van jelölve a bicikliút, egyrészt, másrészt belekerült blogger az esti forgatagba. ott még két barackot evett, mint ahogy egyébként fűzfőn is, meg még vett ásványvizet. és hát a legnagyobb baj siófokkal, hogy lehet ugyan azt mondani a keleti végén is, hogy "már siófokon vagyok", viszont a helyzet az, hogy a település kiterjedése még térképen sem pontszerű, ha az ember fáradtan hajt rajta át, akkor meg leginkább az az érzése, hogy rémálom az a hely, amely természeténél fogva sosem akar véget érni.

de aztán széplak, meg zamárdi, szántód, egyre rosszabbul jelölt utak, egyre rosszabb minőségben (somogy sajnos a negatív csúcs). aztán végre földvár, ami már a napi rutin, a balaton egyik legszebb kikötője, gyakran kijár blogger oda üldögélni, de most nem állt meg, ment tovább, belső út, a villák, aztán a fűzfa, aminél földvárból hirtelen szárszó lesz, az elképesztő és beláthatatlan és gusztustalanul veszélyes sikánnal rögtön utána, a fekvőrendőrök. ok, rendben, szárszói vasútállomás, most már rendben lesz, megy végig, a keresztutcák mind hétvezérek (érdekes, hogy mennyi balatoni településen mennyi hétvezér van), még egy kis emelkedő, át a sínen, aztán öszödig a gyökerek szabdalta halálos bicikliút, ok, rendben, a kormányüdülőtől viszont nem szemes felé tovább a bicikliúton, föl a bagódombra, hogy a falun át ereszkedjen le, hanem le a töltéshez, amellett a surranón végig, hogy az állomáshoz érjen be. lacikémnél, a kocsmárosnál kivételesen egy szürke marlborot vesz, és aztán lassan átgördül gelyhez, a mondott lacipecsenyéshez, akinél blogger már tizennégy éves korában is üldögélt annak idején, csak akkor még messze nem volt ilyen fejlett a hely.

ott üldögélés, erőgyűjtés felálláshoz, és a kör bezárása: lassú tempóban, kissé fázva a kimerültségtől haza. végül 207 km, összesen 13 és fél óra a nyeregben.

megvolt, szép volt, és még ráadásul jó is volt. azt hiszi, lesz ilyen jövőre is. meg lesz olyan is, hogy egyes helyekre célzott kirándulások lesznek biciklivel, hogy lásson, ne csak taposson.

a legnagyobb öröme, hogy másnapra és harmadnapra sincs izomláza.


6 komment

Címkék: balaton kerékpár bicikli

A bejegyzés trackback címe:

https://kfgblog.blog.hu/api/trackback/id/tr50604633

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paha · http://handball.hu 2008.08.07. 09:52:38

csak gratulálni tudok! :) szép túra, szép teljesítmény és olvasmányos írás.

anna 2008.08.07. 10:25:36

félelmetes teljesítmény! és hogy csak egyszer pisiltél! mikre képesek a férfiak.

várakozó 2008.08.07. 12:14:50

Gratulálok!
Még olvasni is fárasztó volt.

Biztosan fogytál is egy keveset (a két mandulás magnum ellenére is). :-)

gaucho 2008.08.07. 12:59:50

tényleg szép teljesítmény. gratula.

salabakker 2008.08.08. 08:10:56

de gyanús vagy te nekem!......több mint 200 egy pisiléssel..???
nem csodálkoznék, ha a Tiszekker Ágnes a WADA-tól bekopogna hozzád azért a 75 mililiterért

kfg966 · http://kfgblog.blog.hu 2008.08.08. 08:38:30

salabakker, anna: hát azért sok meglepő ebben nincs. még abban a felhős, ámde szerencsémre pont-aholén-jártam-ott-nem-esős időben is facsarni lehetett a vizet mindenemből. úgyhogy azt gyanítom, hogy az víz máshol távozott.

de salabakker - és itt lehet kapcsolódni várakozó felvetéséhez - bizony tiszeker ágnes nélkül is bevallhatom, hogy volt dopping. meg is keresem a wadat, hogy a mandulás magnumot is minősítsék át annak.

gaucho, paha: köszönöm:-)
süti beállítások módosítása