bemutatkozás

politikai önvizsgálat - többnyire. meg ami még eszébe jut.

közéletről, olvasmányokról, egyebekről. olykor személyes megjegyzések is.

a hírszerzőn futott blog folytatása.

váljál tagjává a blog facebook közösségének

utolsó kommentek

  • Kocsor Blokk: Nagy örömmel olvastam. Most már nekem is illene nekivágnom, nem csak tervezgetni. youtu.be/C8C-tp... (2011.07.26. 21:07) szarajevoi anzix
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tényleg kicsit elkanyarodtunk a tárgytól, de lehet, hogy mégsem. Az a kíméletlenség és ag... (2011.03.28. 17:03) trivialitások - 1.
  • kfg966: nem erről beszélek. hanem a fideszről. szerintem az a kapcsolat, amit te mondasz, az méltánytalan ... (2011.03.28. 16:38) trivialitások - 1.
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tisztánlátás az lenne, ha vallomást tennének és a megrendelőjüket is földobnák némi bizon... (2011.03.28. 15:13) trivialitások - 1.
  • kfg966: szerintem egyrészt igen. másrészt azt gondolom, hogy még ha a debreceni légkör hozzájárult is a te... (2011.03.28. 14:27) trivialitások - 1.
  • Utolsó 20

ritkábban írnak

statisztika

gyűlöletbeszéd ismét - válasz utazónak

2007.11.10. 10:15 kfg966

hosszan várta blogger utazó ígért kommentjét a gyűlöletbeszédről szóló előző posztjához. miután megkapta, nem keveset gondolkodott azon is, hogy önálló posztként vagy kommentként érdemes-e inkább a saját válaszát megfogalmaznia. mivel amúgy is bőbeszédű és körülményes blogger fogalmazásmódja, a téma meg ráadásul hosszabb kifejtést igényel, maradt inkább annál, hogy önálló post lesz belőle.

utazó alapvetően azt veti a postban megfogalmazottak ellen, hogy
  1. egyrészt csúsztatás, hogy a koalíció a neki nem tetsző beszédmódokat akarná szankcionálni
  2. másrészt még akkor is, ha netán senkit nem ítélnek kártérítésre a módosítás alapján, akkor is fontos gesztus a meggyalázottaknak, hogy van, aki szolidaritást vállal velük
az első állítás sajnos igaz, ott rosszul fogalmaztam. ugyanakkor attól tartok, hogy utazó azzal sem értene egyet, ahogyan átfogalmaznám. a másodikkal azonban sajnos nem áll módomban egyetérteni.<!--more-->

lássuk az első ellenvetést. ugyanis azt gondolom, hogy komoly jelzés az, hogy a koalíció nagy része az, amely támogatja ezt a módosítást, az ellenzék pedig ellenzi. ellenzi mégpedig egyrészt azért, mert alkalmatlan eszköznek tekinti, másrészt pedig éppen azért, mert úgy gondolja, hogy ez a módosítás elsősorban azokat a beszédmódokat szankcionálja, amelyek olyan véleményeket hordoznak, amelyek a koalíció által kisebbségvédelmi szempontból releváns és fontos csoportokat támadnak. de ez alapján a módosítás alapján - vetik ők egyébként joggal a törvényhozó szemére - nem lehetne perelni például azt, aki mást alaptalanul vádol antiszemitizmussal. holott ha valakit az antiszemitizmus vádja ér, az - legalábbis a társadalom egyik fele számára - páriává válik. (marginális példa: én fradi-drukker vagyok. nem vagyok antiszemita, sőt szélsőjobboldali sem. miként kell viselkednem, ha valaki leírja azt, hogy minden fradi-drukker antiszemita?)

fontos ebben a tekintetben, hogy a legtöbb ember csak azt hallja, hogy csoóri antiszemita, de nem olvassa el mondjuk a nappali holdat, amiben valóban védhetetleneket írt - de itt nem annyira ez utóbbi tényszerűség fontos, hanem az, hogy a jelen magyar körülmények között egy gyakran sulykolt ítélettel valakit nagyon könnyen alaptalanul is meg lehet bélyegezni. ennek bántó jellege legalább akkora, mint az, ha valakit származása okán gyaláznak vagy közösítenek ki. miért nincs hát ebben a tekintetben is védelem? ezért mondom azt, hogy a "koalíciónak nem tetsző vélemények".

a másik fontos kérdés, hogy egy ilyen esetben, amikor valóban a szólásszabadságot érintő kérdésről van szó, nagyon nem helyes, ha nem széles körű konszenzus övezi a bevezetést. ha civilizátori intézkedésről van szó, akkor is helyes, ha legalább a fő politikai erők egyetértenek vele. jó, persze, lehet azt mondani, hogy a fidesz nem engedheti meg magának, hogy a szélsőséges szavazatokat elveszítse, és választási kalkulusból ellenzi ezt a módosítást. de ugyanakkor fölmerül az a kérdés is, hogy ha egy törvénymódosítás ennyire nem meggyőző, akkor vajon az nem választási kalkulusból született-e. én amondó vagyok, hogy itt nagyjából hasonló paritáson működnek az ellenzők és a támogatók is. én nagyjából ugyanannyi jóhiszeműséget feltételezek mindkettőről.

összefoglalva: azt gondolom, hogy ez a módosítás a koalíció törekvéseit fejezi ki, azokat a csoportokat védi elsősorban, amelyek védelmét a koalíció fontosnak tartja, ugyanakkor jogos az ellenzék felvetése, hogy az ő általa fontosnak tartott csoportok hasonló megbélyegzései okozta sérülések reparálására nem ad lehetőséget. sőt - még akár azt is jogos felvetésnek tartanám, hogy a kisebbségek ilyetén védelme a szabad vita ellen hat. mert egy kártérítési per fenyegetésével a feje fölött az ember felettébb óvatossá válik a véleménye leírásában. és nem kell vásárhelyi mária szintjén frusztrált, hisztérikus szelleműzőnek sem lenni ahhoz, hogy az ember időnként egy-egy mégoly jószándékú mondatot túlinterpretáljon. lehet-e például a romák oktatásáról anélkül beszélni, hogy az ember feje fölött ott lebegjen damoklész kardja, hogy akármi valakinek nem tetsző vélemény miatt rasszistának bélyegzik?

ezért szerintem ez a módosítás nem csupán a kisebbségeket védené, hanem sokkal inkább a szabad és nyílt vita ellen hatna. azaz nemcsak azokat érné el, akik megengedhetetlen és elítélendő módon zsidó közszereplők neveit olvassák fel tüntetéseken (jelzem, annyira elvakult szólás-szabadság hívő vagyok, hogy ezt sem feltétlenül szankcionálnám, merthogy nálam ez nem esne át a clear and present danger testen), hanem félelemmel töltené el azokat is, akik fontos közügyekben szeretnék az álláspontjukat kifejteni. jó-e egy olyan törvény, aminek hatására a jószándékú ember félelem hatása alatt ír? szerintem nem.

és hát - mi a gyalázás, meg mi a veszélyes? ha van mondjuk egy népcsoport, amely kisebbségként él, akkor az nyilván gyalázásnak számít, hogy mindenféle vérfertőzőnek, anyagyilkosnak, büdösnek, tisztátalannak, stb-nek nyilvánítom őket nyilvánosan. vajon annak számít-e, ha azt mondom nyilvánosan, hogy világuralomra törnek? vagy az, ha azt mondom, hogy igyekeznek fontos pozíciókat szerezni? azt gondolom, hogy az első példa gyalázás, a második kettő nem az. mégsem gondolom, hogy a második kettő kevésbé lenne veszélyes az adott népcsoportra.

kicsit ironikusan: a minden spártai hazudik állítás kártérítési elbírálása majd attól fogg függeni, hogy azt egy spártai mondja-e vagy sem? és akkor a bíróság majd mérlegel származást meg identitást? és ha ady ismét köztünk élne és gyalázná a magyarságot, ahogy gyalázta életében, akkor majd a magyarok bíróságra mennek és bíróságon kezdik bizonyítani csurka állítását, hogy a magyar kisebbség lett saját hazájában s így neki is jár a védelem?

szerintem ez elég abszurd. és nem vagyok abban biztos, hogy intellektuális vitákat helyes jogi útra terelni. és abban meg még különösebben nem, hogy olyan dolgokat, amiknek a büntetőjogi szankcionálására való törekvések ennyire sikertelenek voltak, helyes polgári útra átrakni. szerintem ez a dolog, ha át is megy, sokkal inkább visszafelé fog elsülni.

perek sora fog indulni, futószalagon fognak születni az ítéletek, emberek papírokat fognak lobogtatni és egyre messzebb fogunk kerülni attól, hogy bármiféle konszenzus alakuljon ekörül a kérdés körül. sőt - még inkább el fog mérgesedni minden.

ugyanis ez nem a jog kérdése, hanem társadalmi normák kérdése, ebben igaza van utazónak. és annak a kérdése, hogy ennek az országnak az értelmisége gyalázatosan vizsgázott a rendszerváltás során. és a politikai elit is. ez persze már jó korán látszott: szeretném felidézni az antiszemitizmusról szóló levélváltást csengey dénes és balassa péter között. az a levélváltás azért volt egészen tragikus, mert látszott, hogy két, a felelőssége teljes tudatában levő, egymást egyébként tisztelő és becsülő ember próbált megbírkózni tiszta szívvel - nem az antiszemitizmus kérdésével elsősorban, hanem azzal, ahogy ennek mentén szakad szét az ország - ezzel a feladattal, és látszott, hogy minden jó szándék ellenére nem bírnak szót érteni.

sajnos, nincsenek normák, amiknek alapján politikai erők, véleményformálók ki tudnak állni és egységesen meg tudnak bélyegezni bizonyos véleményeket. hogy elválasztódjon az elfogadható és az elfogadhatatlan. és ebben nemcsak a jobboldalnak nagy a felelőssége: igen, ők sem húznak határt az elfogadható és az elfogadhatatlan közé. de azért azt is látni kell, hogy az úton-útfélen antiszemititizmust, rasszizmust stb kiáltó palomisták és vásárhelyi máriák legalább ennyit tesznek a tisztánlátás ellen és azellen, hogy ezek elválsztódjanak. mert az alaptalan vádaskodás éppenhogy egy táborba taszajtja a mérsékelt és szélsőséges jobboldaliakat.

és azt gondolom, hogy ebben a kérdésben sajnos mindkét oldalon a nagyon rövid távú, opportunista gondolkodás uralkodik, szemben a hosszútávú, felelős gondolkodással. én is osztom  utazónak azt a véleményét, hogy nagyon sok konzervatívot is bánt a zsidózás, cigányozás, buzizás, más alaptalan gyalázása. akkor miért is nem lehet megtalálni mindkét oldalon azokat a véleményformálókat és politikai erőket, akik a saját táborukban kellő tekintéllyel bírnak és az ő példamutatásukra alapozva marginalizálni az ilyen véleményeket? mert enélkül a konszenzus nélkül ez a törvénymódosítás sem ér semmit.

ha jól értem.


6 komment

Címkék: politika gyűlöletbeszéd

A bejegyzés trackback címe:

https://kfgblog.blog.hu/api/trackback/id/tr70224236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FoLib · http://friendofliberty.freeblog.hu 2007.11.10. 13:48:45

Intellektuális vitákat valóban nem helyes jogi útra terelni. Ahogy a nem intellektuális vitákat sem. Legföljebb akkor, ha a danger már clear és present. A legtöbbször egyébként még vitáról sem lehet beszélni. Intellektuálisról meg aztán végképp nem. A helyzet tehát kiábrándító. Sajnos.

utazó 2007.11.11. 08:50:52

Engedtessék meg, hogy ezúttal gyorsabban válaszoljak. S hadd tegyen rögtön hozzá, nem igazán az alapkérdésekben van közöttünk vita. Én sem vagyok híve a törvénynek, inkább csak szükséges rossznak tartom egy olyan országban, amely az utóbbi közel két évtizedben jelentős mértékben lemaradt a kulturális modernizáció tekintetében.

De akkor a részletek:
(1) Bizony minden további nélkül el tudom képzelni, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elkészülésében pártpolitikai megfontolások is szerepet játszottak. Nyilvánvaló, hogy a koalíció maga mögé akarja állítani azokat a szavazókat, akik azt gondolják, hogy ez a törvény majd védelmet nyújt nekik  ebben nem is látok semmi kivetnivalót. Ezzel persze nem akarom kétségbe vonni a törvény kezdeményezőinek az eszmei indítékait, de nyilván ez lesz a hatása, ha bevezetik esetleg a törvényt. A másik oldalon pedig a FIDESZ nyilván nem tud lemondani (sajnos, mondom én) azoknak a szélsőjobboldali – politikai értelemben vett  elmebetegeknek a szavazatairól, akik „cigánybűnözésről” beszélnek, vagy „buziznak”. Ezek azonban a tudatos vagy nem tudatos politikai intenciók, s nem hiszem, hogy a „frontvonalak” a társadalmon belül is így, pártpolitikai hovatartozás szerint húzódnának. A múltkor azt írtam, biztos vagyok benne, hogy vannak – nem is kevesen  konzervatív gondolkodású emberek, akik ugyan nem értenek egyet a melegekkel, másképpen gondolkoznak róluk, mégsem jutna az eszükbe nyilvánosan gyalázni őket. Most hozzá kell tenni, ugyanakkor  szép számmal  vannak olyan a koalíciót választó emberek ebben az országban, akik viszont gond nélkül megteszik ezt. Talán nem az országos nyilvánosság előtt, de a mindennapi élet legkülönbözőbb helyzeteiben. Tényleg mondjak példákat arra, ahogy szupermarketekben, nyilvános közintézményekben, bankokban, stb. roma származású embereket mások előtt, azaz nyilvánosan és verbálisan megaláznak? (Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy mennyire jellemző ránk, a gyűlöletbeszéd kapcsán Döbrentei, Barangó, stb. jutnak az eszünkbe, s nem az a számtalan megaláztatás, ami egy sor „kisembert” ér származása, kinézete miatt a mindennapi életben  pedig ezek szinte fontosabbak és jellemzőbbek, mint Döbrentei, Csurka vagy a Jobbik.) Ezekben a helyzetekben nem a pártpolitikai hovatartozás számít. Azaz én itt nem a jobb-bal szembenállást akartam tovább élezni, hanem éppen egy másfajta határvonalra rámutatni  így a Vásárhelyi-féle példát nem nagyon értem.

(2) Van itt azonban még valami, amit ugyancsak nem értek. Azt írja Kfg: „jogos az ellenzék felvetése, hogy az ő általa fontosnak tartott csoportok hasonló megbélyegzései okozta sérülések reparálására nem ad lehetőséget.” (mármint a törvénytervezet). De milyen csoportokról van itt szó, kik ezek a csoportok? Melyek azok a csoportok, amelyek sérüléseiről itt szó van? Nekem úgy tűnik, hogy itt valami félreértésről van szó. Magyarországon három olyan csoport van, amelyek elsősorban ki vannak téve gyűlölködésnek, verbális megaláztatásnak: hagyományosan a zsidók, a romák és a melegek. A törvény nem csoportok ellen, hanem kisebbségekkel szembeni gyűlölködő, gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen irányul. Kire lehet még gondolni az előbb említett összefüggésben? És milyen hasonló megbélyegzésekre? A Fradi-drukkerekre (én is az vagyok…)?  ezt nem gondolhatod komolyan. Vagy nem vettem valamit észre?

(3) A következő pont: „nem lehetne perelni például azt, aki mást alaptalanul vádol antiszemitizmussal”. Ehhez a tételhez több megjegyzést is lehet/kell fűzni. Egyrészt „ha valaki leírja azt, hogy minden fradi-drukker antiszemita”, akkor az nem több, mint egy buta általánosítás, aminek nincs társadalmi jelentősége  legfőbbképpen azért nincs, mert a „fradi-drukker” és mondjuk a „melegek” nem azonos típusú társadalmi kategóriák, sem analitikus értelemben, sem pedig társadalmi jelentőségüket illetően. Másrészt, lehet valakit alaptalanul antiszemitizmussal vádolni? Nem azokat szokták antiszemitizmussal, gyűlöletbeszéddel vádolni, akiknek vannak így értelmezhető nyilvános megnyilvánulásaik? Lehetne Téged antiszemitizmussal vádolni? Nyilván nem, és azért nem, mert semmi ilyen megnyilvánulásod nem volt és nincs. És ez mindenki más esetében is így van, azaz ezt az érvet aligha lehet komolyan venni.

(4) Végül az utolsó, talán a legfontosabb megállapítás: „sajnos, nincsenek normák, amiknek alapján politikai erők, véleményformálók ki tudnak állni és egységesen meg tudnak bélyegezni bizonyos véleményeket. hogy elválasztódjon az elfogadható és az elfogadhatatlan.” Ez valóban így van, mégpedig azért, mert Magyarországon a minden demokrácia lényegét jelentő politikai konfrontáció a „Jó” és a „Gonosz”, a „Barát” és az „Ellenség” kategóriáiban történik  mindkét oldalon. Ebben a szembenállásban eltűnik az az  ugyancsak minden demokráciát jellemző  alapvető követelmény, hogy a politikai ellenfeleknek meg kell egyezniük a politikai és társadalmi élet alapelveiben, s azokon belül kell különböző alternatívákat felkínálniuk. Magyarországon azonban nem politikai ellenfelek állnak egymással szemben, hanem elpusztítandó ellenségek. (Mindehhez persze sokkal hasznosabb az eredeti forrást olvasni: Chantal Mouffe: On the political, Routledge 2005) A kérdés e tekintetben számomra nem az, hogy ebben ki a hibás, hanem az, hogy helyreállítható-e, létrehozható-e még ez a konszenzus.

kfg966 · http://kfgblog.blog.hu 2007.11.11. 14:09:33

akkor ezt most én is kommentben.

kezdem az utolsó ponttal: igen, én is azt gondolom, hogy ellenséges szembenállásról van szó, és remélem, hogy ez valahogyan oldható. és hiszek abban is, hogy vannak komporomisszumok, amiket meg kell kötni ennek érdekében. erről szól ez a blog is, ha publicisztikát írok, az is, meg általában a személyes viszonyaimban is törekszem erre. úgyhogy bennem még van remény, de olyan nagyon bizakodó sajnos nem vagyok. (viszont nagyon köszönöm a könyvajánlást.)

akkor ráklépésben haladva a harmadik pont jön. utazó azt állítja, hogy a minden fradi-drukker antiszemita nem sértő állítás, csak buta általánosítás. illetve azt mondja, hogy sem társadalmi jelentőségét illetően, sem analitikusan nem kezelhető azonos szinten a "melegség" és a "fradi-drukkerség". ezt nem biztos, hogy jól értem, itt azt hiszem, további magyarázatot kérek arra, hogy mit jelent az, hogy analitikusan nem ugyanaz a kettő.

ha az ember megnéz egy olyan filmet , mint a futball-faktor, vagy elolvassa a fever pitchet (magyarul félrevezető módon: fociláz), akkor elég mély benyomást szerez arra vonatkozóan, hogy milyen mélyen részévé válik egy ember identitásának a szurkolóság. és ebben az értelemben nem vagyok abban biztos, hogy valakinek számít-e az, hogy mely mivoltában sértik meg: homoszexuálisként-e, vagy fradi-drukkerként. én naivan azt gondolnám, hogy inkább az számít, hogy az identitása fontos részét képző minőségében történő sértés mindenképpen rossz. olyan alapon, ahogy lehet butaságnak minősíteni a minden fradi-drukker antiszemita kiejelentést, akár lehetne annak tekinteni a minden buzi gusztustalan állítást. úgyhogy javaslom, hogy ezt finomítsuk tovább.

viszont van az a pont, ahol azt feszegeted (feszegeti utazó), hogy lehet-e valakit alaptalanul antiszemitizmussal vádolni. merthogy azt mondja, hogy nyilvánvalóan nem lehet olyat antiszemitizmussal vádolni, aki nem tesz antiszemita kijelentéseket. helyes. ehhez csak egyetlen dolog hiányzik: please define: antiszemita megnyilvánulás. sajnos úgy tűnik, hogy ebben a tekintetben messzemenően nincs konszenzus. még talán az antiszemitizmus-kutatók között sem. azt gondolom, hogy vannak olyan állítások, amelyek teljes bizonyossággal antiszemitának tekinthetők, s vannak olyanok, amelyek teljes bizonyossággal nem. de eddig sem ezek okozták a problémát - hanem azok, amelyek érthetők így is, meg úgy is.

és különösen igaz ez az első kommentedben említett esetre, amikor a vélt antiszemita üzenet nem nyílt, hanem kódolt üzenet. azt hiszem, hogy ebben a homályzónában veszett el az elmúlt 17 évben az antiszemitizmusról szóló diskurzus. és nem hiszem, hogy azt, amit intellektuálisan nem tudtunk megugrani, azt majd jogi úton meg fogjuk.

és rátérve a második pontra: éppen azért, mert nincs az antiszemita megnyilvánulás fogalmának pontos definíciója, sokakat ér az a vád, hogy antiszemita kijelentést tettek, holott az nem állt szándékukban. sőt: mivel az antiszemitizmus vádja sokáig komolyabb stigma volt, mint manapság, ezért az ún. balliberális oldalról a legapróbb lehetőségre stigmatizálták ezzel politikai ellenfeleiket. és egyébként azt gondolom, hogy éppen a nem teljesen megalapozott vádaskodás vezetett el odáig, hogy jobboldali körökben ezt a vádat már nem is veszik komolyan - egyszerűen balliberális hisztinek tekintik. és ebben az értelemben tartom nagyon felelőtlennek a vásárhelyi mária féle hiszériakeltőket.

és akkor megérkezve az első ponthoz: pontosan azt gondolom, hogy amennyiben ez a törvény valamilyen hatást el fog érni, az éppen a nagy nyilvánosság előtti (sajtóban, gyűléseken, stb) elhangzó gyűlöletbeszédet fogja érinteni és éppen semmit nem fog segíteni azokon az embereken, az úgynevezett kisembereken, akiket nem nagy nyilvánosság előtt aláznak meg. mert ezekben a helyzetekben nincsenek tanúk, ezekben a helyzetekben többnyire védekezésre képtelen, a jogaikat nem ismerő embereket bántanak.

s éppen ezért azt gondolom, hogy ez a módosítás nem célszerű, mert nem a valós problémára fókuszál, s amibe meg belenyúl, ott is kérdéses az eredményessége.

de talán egy következő forduló közelebb visz bennünket egy jobb megoldáshoz. és addigra talán azt is meglátjuk, hogy a köztársasái elnök kér-e normakontrollt.

üdvözlettel
kfg

utazó 2007.11.12. 22:58:36

akkor most már csak röviden, hogy ne fontoskodjam túl, bár szerintem az a különbség, amire rákérdeztél fontos:
a gyűlöletbeszédnek, illetve a mögötte rejlő rasszizmusnak lényeges, mondhatnám alapvető sajátossága, hogy az identitásnak azokat a formáit, kategóriáit és modelljeit célozza meg, amelyeken keresztül az egyes individuumok a társadalom tagjaivá válnak. Egy individuum akkor tagja a társadalomnak, ha van (a) nemzeti, (b) társadalmi, (c) nem identitása, azaz hovatartozása - függetlenül attól, hogy ő személyében mennyire azonosul ezekkel, illetve, hogy milyen tartalmakkal tölti fel ezeket, milyen jelentőséget tulajdonít nekik. A gyűlöletbeszédnek pontosan az a lényege, hogy embereket, csoportokat megpróbál kitaszítani, kirekeszteni ezekből a kategóriákból, azaz azt mondja, hogy bizonyos identitások nem tartoznak a társadalomhoz, bizonyos identitásokon keresztül nem válhatsz ennek a társadalomnak a „normális” tagjává („a melegek abnormálisak”, a „cigányok bűnözők”, stb.). Azaz a gyűlöletbeszéd nem egyszerűen egy csoport általános kategóriákban való elítélését, megbélyegzését, hanem a társadalomban való létezés szempontjából alapvető identitáskategóriákból, s így a társadalomból való kizárását jelenti. Azaz nem az antiszemitizmus meghatározása az egyedüli kérdés, hanem bizonyos megnyilvánulások társadalmi, politikai funkciója is. Az előbb mondottak miatt gondolom azt is, hogy a „fradi-drukker” egy másik kategória, még akkor is, ha azzal sokan nagyon mélyen azonosulhatnak.

kfg966 · http://kfgblog.blog.hu 2007.11.13. 08:01:02

akkor most én is csak röviden.
azt hiszem, hogy így értem a különbséget. mégis azt gondolom, hogy egy kicsit másról beszélünk, bár ez azért inkább a te tereped.
szóval a lényeg az, hogy az ember miként tagja a társadalomnak. értem a szempontokat, amiket felsorolsz. ugyanakkor vannak körök, ahol úgy tekintik - egyébként igen helyesen -, hogy egy antiszemita nem tartozhat a jóérzésű emberek köréhez. ha ezek az emberek valakit antiszemitának ítélnek, akkor ezt annak tudatában teszik, hogy ezzel kiírják a komolyan vehető emberek közül.
azaz: ítéletük pontosan azzal az eredménnyel jár, hogy szemükben - és ők úgy tekintik, hogy ez az egyedüli lehetséges reakció az antiszemitizmusra, tehát azt tartanák normálisnak, ha a társadalom szemében is - ezek az emberek immár nem lehetnek a társadalom normális tagjai.
és itt nagyon lényeges az, hogy az antiszemitizmusnak nincs pontos definíciója. mert ha valaki identitásának a része az antiszemitizmus, az mégiscsak más, mintha valaki még csak nem is tartja magát annak, de akként stigmatizálják és akként bántják.

utazo 2007.11.14. 21:00:37

ez persze nem egészen az, amiről mi beszéltünk, nem is hasonlítható össze a magyarországi helyzettel, mégis azt gondolom, nem minden tanulság nélküli:
www.opendemocracy.net/article/conflicts/israel_palestine/free_speech_oxford_union
süti beállítások módosítása