olyanja volt, hogy megint olvasott. megint műhelytanulmányt a századvégről - ezúttal kettőt is. és ezek talán még inkább eltalálták az érdeklődését. ez meg ez kifejezetten arról szólnak, ami mostanában legjobban érdekli. mégpedig a blogok szerepéről a politikai kommunikációban.

bloggernek van két régi vesszőparipája: egyrészt az, hogy nagy probléma, hogy sokkal inkább a pártjaink határozzák meg a politikai kommunikációt és dobnak gumicsontokat a politikai közösség elé, semminthogy arról lenne szó, hogy magában a társadalomban tudatosulnának azok a kérdések, amelyekre aztán a politikának kellene megoldást találnia. másrészt az, hogy mennyire nincs ebben a társadalomban általában párbeszéd - és különösen mennyire nincs a külnböző politikai véleményűek között.

blogger voltaképpen ezért kezdett blogolni, hogy ezen valamilyen szinten enyhítsen. és ezért is mozdította el a blogját a hírszerzőről - ami lehet, hogy valóban hiba volt -: hogy többféle érdeklődésű és orinetációjú olvasóhoz juthasson el. azért lehet, hogy hiba volt, mert az olvasói nak száma drasztikusan csökkent ezáltal. na bumm, egyébként.

bizonyos értelemben a tegnapi olvasmányai visszaigazolják azt a várakozását, hogy a blog alkalmas azoknak a céloknak az elérésére, amelyeket blogger el szeretne érni. (azt írják: demokratikus műfaj - viszonylag kis anyagi teherrel előállítható, s innen csak a blogger tehetsége határozza meg, hogy mennyire lesz népszerű és olvasott. hát, önirónia: nincs ok egyelőre büszkeségre.)

mindkét írás a polblogokkal foglalkozik. először nemzetközi kitekintésben tekintenek rá a blogok fontosságára, majd megállapítják, hogy a hazai internet penetráció alacsony foka ellenére is lehet a következő választásra már ennek a műfajnak igen fontos szerepe. ezt követően ismertetik a blogok működését, technológiai sajátosságaiból - linkek, kommentek, trackbackek, stb - következő információterjedési tulajdonságait, amelynek hálózatelméleti alapozását adják.

fölhívják a figyelmet arra, hogy szemben a hagyományos média egyirányúságával, ez kifejezetten interaktív média, ezért alkalmas arra, hogy politikai közösségek épülhessenek általa. kiemelik, hogy szemben a hagyományos médiával, itt nagyobb esély van a különböző vélemények keveredésére, különböző pártállású és világnézetű személyek és szerzők vitájára. (itt nyilván a hagyományos média alatt a nagyközönségnek szóló napi- és hetilapokat, tv-ket és rádiókat kell érteni.) különbséget tesznek privát poliblog (mint pl ez itt) és hivatalos blog között (amelyet egy-egy szervezet vagy politikai személyiség hoz létre (pl gyurcsányé).

a blogok fontos tulajdonságának tartják a hitelességet - abból kiindulva, hogy a mainstream médiához nagy mértékben kapcsolódik már az elfogultság és a manipuláltság vélelme a közönség részéről, amit a blogokra nem tartanak igaznak. blogger véleménye ebben a tekintetben különbözik: nem feltétlenül gondolja azt, hogy a blog, csak azért, mert civilek csinálják, okvetlenül hitelesebb lenne, netán jobb minőségű.

az a baja mindkét írással, amelyek egyébként hasznos olvasmányok, hogy miután belátták, hogy mennyire alkalmas eszköz a blog a politikai közösségek kialakulására, a társadalmi párbeszéd előmozdítására, közügyek vitatására - azaz, hogy alkalmas eszköz arra, hogy komoly anyagi ráfordítások nélkül végre valamifajta civil politizálás hordozója legyen, mindkettő kifejezetten abba az irányba folytatja a vizsgálódást, hogy ezt az újfajta médiumot miként használhatják ki a pártok a kampányok során.

nyilván, persze. a hálózati csomópontokba eljuttatott információk, pletykák és témák robbanás-szerű elterjesztése. célzott üzenetek szegmentált választói csoportokba. költséghatékony marketing. igen, igen. persze, várható, hogy a választások közeledtével egyre inkább meg fog jelenni a blog, mint kampányeszköz.

de sokkal jobban örült volna blogger annak, ha kutató nem abba az irányba megy, hogy miként lehet azt az eszközt is, amely a civil politizálás jelenlegi legnagyobb esélyének tűnik, szintén alárendelni a pártok kommunikációjának. viszont szerencse, hogy az internet szabad műfaj. attól, hogy a pártok is nyilván meg fogják próbálni kihasználni a poliblogokban rejló marketing-potenciált, még lehet a blog a civil politizálás hatékony eszköze is.

blogger ez irányú törekvése rendületlen.