meg az ő hozzáférhetőségük, az egy olyan érdekes kérdés. emlékszik blogger, 2006-ban nagy vita volt arról, hogy választási csalásnak minősül-e, ha veres jános eltitkolja a költségvetés és a magyar gazdaság állapotával kapcsolatos alapvető adatokat.
nyilván nem számít választási csalásnak, gondolta akkor, s gondolja azóta is blogger. csak olyan visszaélésnek a kormányzati hatalommal, amit nem elegáns megcsinálni és ízlése ellen való, hogy aki ilyet megtett, az a helyén maradjon.
ugyanakkor mindig furcsállta azokat, akik úgy vélekedtek, hogy amennyiben ezek a számok időben napvilágra kerültek volna, alapvetően más lett volna a választási eredmény. egyrészt azért, mert akit érdekelt, az tudhatta, hogy nem annyira dübörög a gazdaság, aki fidesz-hívő volt, már eleve tudta, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve, a többiek pedig szakértői véleményekből tudhatták, hogy nem állunk jól.
de nem is ez keserítette el bloggert akkor, hanem az, hogy a választók legnagyobb része vélhetően le sem defekálta volna ezt az információt. ha lehet választani aközött, hogy érzelmi alapon döntsünk arról, hogy orbán vagy gyurcsány-e a nagyobb gazember vagy éppen istenkirály, hát ki a francot érdekelnek objektív tények.
az embernek az a benyomása, hogy ezek az embereket nem nagyon érdeklik. ahogy egy nyelvésztől hallotta blogger egy konferencián még egyetemista korában: i don't like facts: they misbehave. igen, az baj, amikor bezavarnak a jól kifundált elméletekbe vagy berögzült előítéletekbe.
mert az azért nem magától van, hogy a bkv-val, a négyes metró építésével, egyéb komoly állami-önkormányzati megrendelésekkel kapcsolatos információkhoz ilyen nehéz hozzájutni. nyilván mindig lennének suskusok, nyilván mindig lenne a komolyabb szerződések esetén vágy a titkolózásra; de az, hogy a rendszerváltás óta nem alakult ki annak a szokásjoga, hogy a fontosabb szerződések fontosabb adatai hozzáférhetőek legyenek, az nem magyarázható kizárólag az érdekelt felek titkosság utáni vágyával - legalább annyira magyarázható azzal, hogy nincs nyomás abban a tekintetben, hogy ezek az adatok hozzáférhetőek legyenek.
nyilván hall az ember perekről, amiket információk nyilvánosságra hozatalának elmaradása miatt indítanak, hall olyanról is, hogy ezek a perek felperes győzelmével zárulnak, hall már olyat is, hogy a tasz egy ilyen ügyben már végrehajtást is kért az nbh ellen, de ezek valahogy elsikkadnak, mintha kevés embert érdekelnének.
holott azért mégiscsak az van, hogy alapvetően befolyásolja a közös életünket az, hogy a munkánkért kapott járandóságunk nem elhanyagolható részét adóban befizetjük; s ha már ennyit költünk az állam működésére, legalább érdemes lenne tudni, hogy az miként sáfárkodik ezzel a rengeteg pénzzel. persze mindannyiunknak van sejtésünk arról, hogy leginkább rosszul s pazarlóan, de azért mégis: beszélhetnénk végre konkrétunokról is olykor.
ezért örült nagyon, amikor olvasta a hírt a pécsi napilapban arról, hogy alakult egy társaság, amely legalább helyi viszonylatban azt az egy célt tűzte ki maga elé, hogy széles körben hozzáférhetővé tegye az általa fontosnak és közérdekűnek vélt információkat, s amennyiben a hozzáférés akadályokba ütközne, úgy szükség esetén az esetleges jogi eljárást is végigvigye.
azt gondolja blogger, hogy ez jó kezdeményezés - bár nem tudja, kik ezek s hol állnak, különösebb érdeke sem fűződik a társaság promóciójához; mégis valami alapvetően civil és polgári jelleget érez ki a kezdeményezésből, amelyből oly kevés van mostanában. hogy ne az államtól s az önkormányzattól várjuk a sültgalambot, hanem vegyük kezünkbe a sorsunk intézését
úgyhogy drukkol.
utolsó kommentek