kétségek között

úgyhogy például az oroszok elleni vereséget követően már jól nem is nézte tovább a kézilabda-világbajnokságot. nem azért, mintha levette volna a kezét a csapatról, ellenkezőleg. csak éppen nemigen ért rá.

merthogy kemény hét is volt. csütörtökre befejezte a január 3-ig hátralevő 4 vállalás egyikét (megint nem sikerült olyan címet adnia, amely seres mester tetszését elnyerte volna), majd péntekre nagyrészt megírta a másikat (az eredeti blogbejegyzésnél némileg alaposabb ismertetést günter grass hagymahántásáról, bár ezen még lesz reszelnivaló).

aztán céges karácsony, hajrá. soho london, éjfélkor el is aludt egy padon, miközben a többiek táncoltak. egyébként jó volt.

aztán szombaton négy darab kosárlabdameccset nézett meg. kadett/a bajnokság, jó játékkal 20 pontos vereség a 12 karátos iskolától, akiknek sok sikert kíván az országos bajnokságon. a gyerekei csapata számára már nem volt tét, ettől függetlenül megvolt a harmadik hely, se jobb, se rosszabb nem lehetett volna, ez továbbjutás az országos selejtezőbe (az első-második hely automatikus 16 közé kerülést jelentett volna).

közben látott egy kenguru-kupa meccset, ahol a legkisebb játszott. fölényes győzelem. aztán a kadett meccs alatt a másik kenguru-kupa vereséggel zárult. ez nem olyan rossz eredmény.

aztán balázs fia különböző okok miatt 15 évesen bemutatkozott u20 meccsen. 2 perc alatt egy blokk, egy assziszt és két pont nem tűnik rossznak, úgyhogy irdatlan büszke blogger.

másnap már csak egy ifi/b meccs, hárompontos vereség. ezen kívül még egy meccset meg kellett nézni, ahol barátok játszottak, így amikor odakerült a tv elé, hogy a román-német bronzmeccset megnézze a kézilabda-vb-n, akkor bizony beájult.

a döntőt megnézte - iszonyúan drukkolt a norvégoknak, de az oroszok klasszisokkal jobbak voltak. aztán dolgozott tovább a hátralevő két vállalás egyikén.

kicsit le van maradva, de talán meglesz.