szóval elköszönt rátgéber lászló. nyilván várható volt bizonyos értelemben, és nyilván meglepő más értelemben. és nyilván csábító az amúgy is nehezen szerethető pécsi városvezetés számlájára írni ezt is.

15 év nagyon hosszú idő. egy edző életében meg különösen hosszú. ha körülnézünk a világban, általában kevés olyan csapat van, ahol az edző 3-4 évnél tovább van egy-egy csapatnál. természetesen vannak kivételek - ha a leginkább szembeötlőre gondolunk, akkor nyilván sir alex ferguson jut mostanában eszünkbe, meg egyre inkább arsene wenger is. de hogy ne menjünk olyan messzire: a ferencvárosi kézilabdamester, németh andrás is ilyen hosszú idő után állt föl a ferencvárosi kispadról. és ő a közelében sem volt annak, amit elek gyula bácsi töltött el ugyanott.

ha megnézzük, hogy hány edző volt rátgéber pécsi ideje alatt mondjuk sopronban, akkor igazából nem az a meglepő, hogy távozik, hanem az, hogy idáig maradt. persze, rátgéber high profile személyiség, színes egyéniség, akinek a neve összeforrt nemcsak a pécsi kosárlabdával, hanem péccsel is.

blogger szereti a fanatikusokat, amellett még számára nem szimpatikus embereket is közel hozza hozzá, ha megtudja róluk, hogy szeretik a clasht. rátgéber meg nemcsak szereti, hanem olykor énekli is. szóval: maxi respect. és hát hajdani (meg visszaszokófélben levő) pécsiként az ember nyilván figyelemmel kísérte a csapatot, balázs hajnalkástul, horváth juditostul, iványi dalmástul, csák magdistul, károylistul, fegyvernekistül, hogy csak a hazaiakat és a legnevesebbeket említsük.

szóval drukkolt blogger hazai bajnokságban, kupában és euroligában, persze távolról, meg tv-ből. és most olvassa ezeket a híradásokat, amelyekben kulcsszerepe van annak, hogy az önkormányzat így, az önkormányzat úgy, és hogy ugyan támogatja a csapatot, de mégsem eléggé, meg hogy a városi tulajdonú cégek a városvezetés ajánlására nem a női kosárlabdát támogatják, hanem a férfit, meg a futballt.

de azért az van, hogy a klub költségvetése mintegy kétszázmillió forint, és ebből a városvezetés közvetlenül negyvenötmillió forintot áll. ami nem kevés, ugye, több, mint az ötöde, és hát ahhoz képest meg különösen, hogy mit gondol blogger arról, hogy államnak / önkormányzatnak kell-e a profi sportot támogatnia. blogger szerint nem kell. jó, rendben, a város követe, meg pécs2010 benne a csapat nevében, ésatöbbi. blogger részéről ez az elfogadhatóság határán már túl van, mások szerint nyilván nem.

azt a városvezetés számlájára írni, hogy nem ad többet, blogger szerint viszonylag kétes mondás. másról van itt szó, sokkal nagyobb bajról. arról, hogy az ambíciózus magyar klubok messzebbre nyújtózkodnak, mint ameddig a takaró ér. európai élcsapatot nevelni és fenntartani hihetetlen sok pénzbe kerül. vannak jó magyar játékosok, de főleg a női szakágban viszonylag szűk a merítési lehetőség, nincs elég verseny az utánpótlás korosztályokban. ezért szükség van külföldi játékosokra is - akiket világpiaci áron kell beszerezni. sőt: magyar játékosokat is itthon kell tartani, versenyképes fizetésekkel.

ehhez pedig megfelelő támogatókat kell találni - és a ba az, hogy szemben a nyugateurópai futballal, igazából szponzorokat lehet találni, nem befektetőket. mert a helyzet az, hogy a női kosárlabda - mint ahogy a női kézilabda is - olyan, hogy minden siker ellenére képtelen profitot termelni. (sok fenntartása van bloggernek azzal, ahogy maglódi lajos vezeti a ferencvárost, de azt kénytelen elhinni neki, hogy még a bajnokok ligája döntős szereplés is kész ráfizetéses volt.)

szponzorokat pedig hosszú távra nehezebb szerezni, mint befektetőket. egy ideig kitartanak, aztán egy idő után továbbállnak, mert más, komolyabb reklámhordozót találnak, vagy kevesebb pénzt adnak, stb. az, amire eddig adtak, elég volt arra, hogy a pécs eljusson a final fourba és sorra nyerje a bajnokságokat és kupákat. arra viszont már nem volt elég, hogy távlati fejlesztésekre jusson: hogy megépítsék az utánpótlásközpontot.

mondjuk azt, hogy pécsett lezárult egy nagy korszak. örüljünk neki, hogy volt ilyen korszak. köszönjük meg rátgéber lászlónak, hogy fanatizmusával és szakértelmével kihozta a maximumot a helyzetből. valószínűleg senki más nem lett volna képes ilyen eredményeket ilyen időtávon elérni.

viszont szembe kell nézni azzal, hogy hosszú távon nem leszünk, mert nem lehetünk versenyképesek azokban a sportágakban, amelyek népszerűek a nálunk erősebb gazdaságú országokban. nem az önkormányzatot kell szidni, hogy nem ad elég pénzt: hol van az az erős vállalkozói réteg, hol vannak azok a polgárok, amelyeknek / akiknek szívügyük / érdekük a kosárlabda fönntartása pécsett? blogger szerint vélhetően itt kellene keresni a probléma megoldását. mint ahogy az ekf-projekt ügyében is felmerül a kérdés, hogy miért mindenki csak az önkormányzatot szídja, de ez egy másik post témája lenne. és talán lesz is.

úgyhogy blogger köszöni rátgéber lászlónak az eredményeket. és sok sikert kíván neki a jövőre nézvést.