többször foglalkozott itt blogger az utóbbi időben orbán viktorral, a fidesszel, meg orbán legutóbbi, némi örömre okot adó kijelentéseivel. ugyanakkor óva intette olvasót attól, hogy azt higgye: blogger a fidesz karjaiba tervez omolni. nem tervez ilyet.

ha örült orbán kijelentéseinek, az nem azért volt, mert egycsapásra a szükséges reformok megvalósítóját, gáncsnélküli lovagot kezdett látni a futballisták közötti legjobb miniszterelnökben (mint arra egy kommentelője figyelmeztette is bloggert, erre vélhetően semmi oka nem lett volna.) az öröm inkább annak szólt, hogy most, hogy már orbán is hajlandó elismerni, hogy itt olyan átalakulásokra / átalakításokra van szükség, amelyek sokaknak fájni fognak, végre kiléphetünk abból a hazugságspirálból, amelybe rossz hírt mondani nem merő politikusaink és hallani nem akaró választópolgáraink együttesen sodortak bennünket.

azt ugyan illuzórikusnak tartotta volna blogger, hogy a maszop és a fidesz azonnal tárgyalásokat kezdjen valamifajta legalább hallgatólagos szövetségről, amely az átalakítások végrehajthatóságát biztosítaná; arra viszont gondolt, hogy esetleg a közbeszéd úgy alakul át, hogy az átalakítások szükségessége, ennek a társadalomra rótt terhei immár nem lesznek tabutémák - azaz nem a szükségességükről, hanem a végrehajtásuk módjáról lesz szó.

ebben csalatkozott, legalábbis rövidtávon. és ez, ne köntörfalazzunk, most elsősorban a szocialisták felelőssége. azonnal és kézből kontráztak nyugdíjügyben, méghozzá valami olyan felháborító pimaszsággal, hogy az egyszerű blogger csak nézett. úgy tették zárójelbe a teljes őszödi és őszöd utáni érvelésüket, mintha soha nem mondtak volna olyat, hogy az őszödöt megelőző két év egész nem-kormányzására, a hazug választási kampányra nem azért volt szükség, mert a fidesz megállás nélkül hazudik, teljesíthetetlen választási ígéreteket fogalmaz meg csalárd helyzetértékelés alapján.

most az mszp, amint orbántól egy őszinte szót hallott, azonnal átvette az elmúlt fél évtized fideszének, valljuk meg, kellően gusztustalan szerepét. és most legyünk világosak: ez felelőtlen, felháborító és igen cinikus lépés volt. (nem páratlan egyébként a maszop történetében: miután 1998 és 2002 között fennhangon a demokráciát védelmezték a fidesz úgymond demokrácia-ellenes törekvéseivel szemben, azért medgyessynek nem esett olyan nagyon nehezére beleülnie a fidesz által szép kényelmesen kialakított struktúrákba. de hát az ember olyan nagyon sokat nem vár egy utódpárttól. ha azt gondolja, hogy éppen az viszi véghez az ország versenyképességéhez és élhetőségéhez szükséges átalakításokat, hát az orrát befogva elviseli - de szeretni nem fogja, feltétlenül bízni meg benne pláne nem fog. zárójel zárva.)

viszont akkor orbán: természetesen örvendetes, hogy hosszú idő óta először olyan dolgokat mondott, amelyek arra engednek következtetni, hogy tisztában van az ország helyzetével és a ráháruló felelősséggel. tény, hogy ezt olyan pillanatban teszi, amikor azt gondolja, hogy a támogatottsága olyan nagy, hogy ezt gond nélkül megteheti. először is azt gondolja, hogy a tekintélye a jobboldalon olyan megalapozott, hogy az őszinteség sem rendítheti meg a pozícióját. legyen - ennek egyébként lehet örülni, mert az átalakítások fognak annyira fájni, hogy komoly támogatottság nélküli politikai erőnek esélye nem lesz végigvinni őket. (a kapkodáson és a minden-fronton-egyszerre-áttörni-akaráson kívül ez gyurcsány sikertelenségének kulcsa.)

meg nyilván arra is gondol, hogy amit veszt azon, hogy elpártolnak tőle azok az emberek, akiknek még ennyi rossz hír is sok volt, azt megnyeri azon, hogy a centrumból sokan éppen ennek hatására szavaznak rá (mint ahogy '98-ban vélhetően sokat segített a fidesznek, hogy tölgyessy ott virított az országos lista dobogóján...). még ez is rendben lenne. csak az a baj ezzel, hogy ezek meglehetősen opportunista megfontolások.

több hitele lenne orbánnak, ha az elmúlt évek során nagyjából hasonló dolgokat mondott volna, vagy legalább kussolt volna és ne éppen mindezeknek az ellenkezőjét mondta és tette volna. lehet persze azt mondani, hogy a szocik egészségügyi átalakítási tervei rosszak voltak - valószínűleg így van. (blogger egészen pontosan azt gondolja, hogy a finanszírozás átalakítása megfelelő irányban haladt volna, az intézményátalakítások azonban átgondolatlanok és katasztrofálisak voltak. ráadásul valószínűleg először a finanszírozást kellett volna átalakítani, s aztán az intézményi hálót. de nem ez a lényeg.) viszont ha így is volt, a fidesz nem állt meg ott, hogy a gyakorlati lépéseket bírálta: a minél szélesebb közönség elérése érdekében odáig egyszerűsítette az üzenetet, hogy változásra nincs szükség, minden úgy jó, ahogy van.

valószínűleg persze most is az lesz a retorika, hogy megszorításokra, fájdalmas intézkedésekre nem lenne szükség, ha a népnyúzó kormány kalandorpolitikája nem juttatta volna az országot az összeomlás szélére. és ebben van némi igazság. ugyanakkor azonban - bármit tettek is a szocialisták orbán őszinte megnyilvánulását követően, ez nem feledtetheti el azt, hogy - a fidesznek hatalmas szerepe van abban, hogy a kormány kényszerpályára került.

mert vegyük észre, hogy a fidesz gyakorlatilag - egyébként meglehetősen kevéssé konzervatív módon az raf-ig ívelő újbalosoktól véve a jelszót - a je schlimmer, desto besser alapjára helyezkedett. és vegyük észre azt is, hogy semmi nem volt nekik drága. hogy van képe azt mondani a mi viktorunknak, aki szerint egyébként a haza nem lehet ellenzékben, hogy a 2006-os választást nem akarta megnyerni, mert tudta, hogy milyen helyzetben van az ország. tehát ráhagyta a kormányzást a szocikra. majd amikor azok megpróbáltak kormányozni - jól-rosszul, ahogy a képességeikből futotta -, azt elszabotálta.

hát kérem, kedves olvasó, ez vajon nem ugyanolyan-e, mint amit a szemére vetünk a nagy őszödi elkúrónak (copyright by elephant), hogy tudniillik két éven át nem kormányzott? és akkor most emlékezzünk arra a kép-párra, amit az első fidesz-kampányban lehetett látni: felül honecker és brezsnyev nevű vén trottyok (akik közül már szerencsére egyik sem ránthatja elő a húgyfoltos sliccből a nagy októberit - petri) csókolják szájon egymást, alant pedig egy fiatal lány és egy fiatal fiú. közte meg a felirat: tessék választani! és akkor még könnyű volt választani.

de hogyan válasszon blogger a nagy őszödi elkúró és aközött az ember között, aki még soha nem hazudott? hát, sajnos nem tud, és vélhetően nem is fog közülük egyikre sem szavazni.

szavazna inkább olyanra, aki legalább egy ideje nagyjából konzisztensen ugyanazt mondja. nem thürmerről beszél, nem a miépről és nem a jobbikról. nem is a szadeszről, ami ugyan nagyjából ugyanazt mondja hosszú ideje, viszont bizonyítottan mást csinál, mint amit mond.

maradna még az mdf, mint érdekes és izgalmas, meg nagyjából konzisztens jelenség. csak azt a foltot tudná elfelejteni schmuck andorral meg a tisztelet társaságával. meg azt, hogy ott ül és osztja az észt a hóbagoly.

lehet, hogy máshol kellene választópolgárnak lennie. szerencsésebb csillagzat alatt.