az ember inkább debrecenbe ment, nézni a gyerekei szenvedését az országos bajnokságban. gyalázatos vereségeket látott, úgyhogy lemaradt a békéscsaba elleni győzelemről. nyilván nem is írt róla.

a cornexi-meccsről írt volna, de borzasztóan elment a kedve, nem is annyira a vereség miatt, hanem az agresszió miatt, meg az inkompetens rohamrendőrök miatt. így az is elmaradt. most viszont kiment az eto-meccsre, lánya már az ifi-meccsen is kint volt, ő maga a kedvesével kicsit a meccs előtt. nyilván már akkor, amikor elfogyott a jegy. úgyhogy egy bérlettel és jegy nélkül álltak.

blogger megkérte hát maglódi lajost, akiről olykor írt már rosszakat, de most nagy köszönetet kell mondania, mert ml beengedte a kedvesét. úgyhogy: köszöni szépen.

nagy vereségre számított. ehhez képest meglepő volt, hogy 2:0-re a fradi vezetett. álomszerű kezdés, két jó helyzetfelismerés, és egy jó védés pastrovics részéről. aztán kicsit elfogyott a lendület, fordított az eto, lett rövid időn belül 5:2. talán nem is a szokásos felállásban kezdtek a lányok, soós ezúttal nem kapott helyet a kezdőben, egyébként nagyjából a megszokott volt.

az eto lendületét szerencsére megfogta két gyors egymás utánban bekövetkezett kiállítás, a kettős emberelőnyt jól használtuk ki. mintha a csoda kezdődött volna meg, ismétlése a tavaszi meccsnek, amikor csodával határos módon, a sírból hozta vissza a csapat a bajnokságot. nyilván az eto is vissza akart vágni ezért a vereségért, de izgatja őket a százszázalékos bajnokság lehetősége.

9:6-ra úgy vezetett a fradi, hogy látszott, lendületben van a csapat, görbicz is szertelenkedett és nagyképűsködött, meg kicsit tán szerencsétlen is volt: egy pastrovics-indítást felugorva elkapott, majd amikor látta, hogy kiesne a labdával az oldalvonalon, visszahúzta a játéktérre, egyenesen szamoránsky kezébe, aki az üres kapuba passzolt.

kicsit szétesett csapat benyomását keltette az eto - de sajnos összekapták magukat. görbicz is, bradeanu is és spiridon is. kilenc gólnál állva maradt a fradi. bejött ilyés - akinek szegénynek az egész mérkőzésen nem volt értékellhető mozzanata. rossz passzok sorozata, el nem lőtt lövőhelyzetek, elvállalt nem-helyzetek, rossz helyzetfelismerések. távol álljon bloggertől, hogy a nyakába varrja a vereséget, viszont ez a lány sajnos nem fradi-szintű játékos. legalábbis annyiban nem, hogy koránál fogva a húzóemberek közé kellene tartoznia.

sajnos - blogger számára különösen fájón - egyértelmű kudarc volt soós viktória játéka is. holott blogger nagyon szorít a nem kiugróan tehetséges, de szorgalmas játékosokat - ezért kedvelte pádár margót is és drukkolt neki. soós azonban ma egészen kriminális teljesítményt nyújtott. ijesztően rossz helyzetfelismerések, kapuig alig elvánszorgó lövések...

furcsa volt, hogy a két kapus, pastrovics és haris is jó napot fogott ki - pastrovics főleg a meccs elején nagyon jól védett, aztán megtanulták körbelőni. haris pedig jelentősen hozzájárult, hogy tíz gólon belül maradt a különbség.

kiváló teljesítményt nyújtott és sokat vállalt kovacsicz mónika: hagyott ki helyzeteket, de bátran vállalkozott, és többnyire jókor, s be is fejezte a támadásokat. szucsánszki átlagos teljesítményt nyújtott, miként uhrakova is: mindketten megszakadtak a pályán, de egyik sem játszott kiemelkedően jól. igaz ugyan, nagyon jól védeketek rajtuk.

talány zácsik játéka. nem mentek neki az átlövések, és passzolni is csak két irányban passzolt: hol a beállónak próbálta meg bejátszani, hol pedig az irányítónak tette vissza. juhász gabit nagyon ritkán játszotta meg - holott juhász a két kihagyott kihagyott hetes ellenére magabiztos és vállalkozó kedvű volt. egészen feltűnő volt, hogy juhász is mennyire akart; lerohanásnál mindig ott volt, szucsánszkival ketten igyekeztek mindig vissza, amikor az eto - egyre többször - lerohant.

szamoránsky piroska jó volt, anikó átlagos.

sajnos, azt kell mondani, hogy legalább ekkora a különbség a két csapat között. a végére a fradi teljesen szétesett, az eto iszonyatosan gyorsan, labdabiztosan húzta végig a támadásait, iszonyatos lyukakat teremtve a védelemben, és nagy lövőerővel fejezték be a támadásokat.

örömmel említi németh csillát, aki fölvette a ritmus ifiként is és lőtt is két szép gólt. azt viszont látnia kellett, hogy az etoban sokkal több ifista kapott sokkal nagyobb szerepet. tehát bármennyire is jó az ificsapatunk, az eto ebben is előttünk jár.

többször lehetett látni, hogy a visszafutó játékosok bosszankodnak a többiek hibáin? azon, hogy föladták? ezt nemtudja blogger eldönteni - de mintha valamifajta széthúzás is látszott volna a csapaton. ezt nem szokta meg az ember a fradiban.

és még egy mellett nem lehet szó nélkül elmenni: mindkét félidő végén támadásban voltunk. mindkét félidő vége előtt az utolsó 10 másodpercen belül elvesztettük a labdát. mindkét lerohanásból gólt kaptunk. ez éretlenség.

hát, lesz ennél nyilván jobb is, volt rosszabb is.

jó volt látni, hogy az első negyedórában ennyi kijött belőlünk. rossz, hogy most éppen ott tartunk, hogy az eto ellen nincs esélyünk.

a magam részéről viszont erősen drukkolok a győrnek: mégis jó lenne tudni, hogy a leendő bl-győztestől kaptunk így ki.