bemutatkozás

politikai önvizsgálat - többnyire. meg ami még eszébe jut.

közéletről, olvasmányokról, egyebekről. olykor személyes megjegyzések is.

a hírszerzőn futott blog folytatása.

váljál tagjává a blog facebook közösségének

utolsó kommentek

  • Kocsor Blokk: Nagy örömmel olvastam. Most már nekem is illene nekivágnom, nem csak tervezgetni. youtu.be/C8C-tp... (2011.07.26. 21:07) szarajevoi anzix
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tényleg kicsit elkanyarodtunk a tárgytól, de lehet, hogy mégsem. Az a kíméletlenség és ag... (2011.03.28. 17:03) trivialitások - 1.
  • kfg966: nem erről beszélek. hanem a fideszről. szerintem az a kapcsolat, amit te mondasz, az méltánytalan ... (2011.03.28. 16:38) trivialitások - 1.
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tisztánlátás az lenne, ha vallomást tennének és a megrendelőjüket is földobnák némi bizon... (2011.03.28. 15:13) trivialitások - 1.
  • kfg966: szerintem egyrészt igen. másrészt azt gondolom, hogy még ha a debreceni légkör hozzájárult is a te... (2011.03.28. 14:27) trivialitások - 1.
  • Utolsó 20

ritkábban írnak

statisztika

kiskertem, kertmagyarországom

2010.06.01. 20:33 kfg966

nyilván blogger is öregszik, még ha olykor nehezen is veszi tudomásul, de mégis valahogy szinkronban érzi magát a korával. ettől függetlenül azért van az, hogy olykor kifejezetten szeret elmenni az éjszakába, s ha már, akkor azért többnyire romkocsmákba megy - csak nem nő be a feje lágya.

valahogy leginkább ezeken a helyeken érzi jól magát, nem is annyira jól, mint inkább: otthon. ezért aztán különösen rosszul érinti, ha keserű tapasztalatokat szerez. mondjuk olyat, hogy egyébként merev részeg nyikhaj csapos éppen a dupláját számolja annak, amit voltaképpen fizetni kellett volna. persze az is barom, aki hajnali kettőkor érkezik meg valahova - nyilván nincs az a csapos, aki azt feltételezné, hogy közel józan vendég áll a pultnál, aki ráadásul figyel is. azt el is ismeri blogger, hogy az oddsok valóban nem emellett szóltak - még akár neki se feltétlenül kellett volna józannak lennie, merthogy rendes mennyiségű whiskeyt is megivott, míg végül fel merte tálalni a vacsorára készített zúzapörköltet a vendégeinek (pedig isteni volt).

de úgy alakult, hogy blogger figyelt, jelzett, szerelme kiszámoltatta a pincérrel, visszakérte a pénze felét, amit a nyikhaj a szégyenérzet legkisebb jele nélkül vissza is adott - s persze még csak elnézést sem kért (igaz, attól is megkímélte bloggert és párját, hogy átessen a pulton, miközben megtette; nem sokon múlt).

s miközben ült blogger a sörével és a barátaival, azon gondolkodott, hogy miért érzi magát különösen rosszul. merthogy ezerszer verték már át különböző vendéglátó-egységekben, s tudja, hogy nem nagyon van olyan hely, ahol nem kell figyelni. kifejezetten például a kertemben soha nem volt olyan, hogy akár egy este mindannyiszor ugyanannyit fizetett volna, ha többször egymás után több azonos összetételű kört rendelt... úgy nagyságrendileg volt azonos, de nem klappra; ez is valami.

nyilván azzal lehet összefüggésben, hogy romkocsmában történik a dolog. nem is azért, mert ott jobban érzi magát, mint máshol, hanem elsősorban azért, mert a romkocsmáknak nem ilyen ethosz szerint kellene működniük. genezisüket tekintve azok azért mégiscsak az üzleties szellemű, "elidegenedett" kapitalista vendéglátás alternatívájaként jöttek létre, s céljuk elsősorban kimondottan nem a profitszerzés, hanem a közösségi élet színtereinek megteremtése, a közösségépítés volt. ahol egy adott szubkultúrához tartozó individuumok az adott szubkultúrához tartozó más individuumok számára, értsd: hozzájuk hasonlók számára próbáltak olyan közösségi tereket teremteni, a szokványos vendéglátó / vendég viszony meghaladásával, ahol az adott szubkultúra tagjai kompromisszok nélkül találhatják fel magukat.

mivel a cél kimondottan nem a profitszerzés, hanem a közösségi színterek létrehozása és fenntartása, ráadásul: minél olcsóbb üzemeltetése, a működési költségek alacsonyan tartása is elsőrendű szempont volt. ezért, hogy kihasználatlan, olykor kifejezetten romos épületekben találnak helyet, ezért a szedett-vedett berendezés. és ezt a kompromisszumot (például a székek elhasználtságában rejlő állandó életveszélyt) a látogatók elfogadják, mert sokkal fontosabbnak tartják az így létrejött színteret, és nem utolsósorban azt a jóérzést is, hogy a személyzet tagjaira is mint maguk közül valóra lehet tekinteni és számítani.

onnantól kezdve azonban, hogy a romkocsmából divat lesz, a közösségi élet színterei biztosításának a szándékát átveszi a profitszerzés vágya, berendezés lepusztult eklektikussága nem kompromisszum eredménye, hanem már-már kötelező elvárás, kiüresedett formanyelv, sőt, rosszabb esetben: a költségek profitmaximalizálás érdekében való alacsonyan tartásának az eszköze, akkor éppen a varázs veszik el. és ha még a személyzetről is kiderül, hogy nem einer uns, hanem vannak köztük ugyanolyan levevős kiscsákók, mint bármilyen más helyen, csak nem fehér ingben meg csokornyakkendőben vannak, hanem trikóban, amikor a szubkultúrában megengedhető közvetlenség közvetlenkedő jópofázássá silányul, akkor azért elgondolkodik az ember.

elgondolkodik, hogy tényleg érdemes-e olyan helyre járni, ahol folyton tülekedni kell a pultnál, hogy aztán egy nyikhaj átverhesse az embert, hogy akármennyit fizet is érte, műanyagpohárban kapja a sört (gáz, de ez van, bakker: borsodis pohárba a staroprament - mi a fasz van???), ahol este tíz után azért inkább kínos bemenni a wc-be. ahol az alternativitás annyiban merül ki, hogy a vendéglátóiparban megszokott, mégiscsak formalizált pincér / vendég viszony helyett egyfajta közvetlenebb kommunikációs viszony alakul ki, ami azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy amint elszámolásra kerül a sor, a látogató mégiscsak a vendéglátóiparban általában megszokott, lehangoló levevési kísérleteknek legyen kitéve. arról nem is beszélve, hogy olykor azért kommunikációs szinten is el van vetve a sulyk - mert ha profitszerzés van, akkor elvárom, hogy vendégként legyek tisztelve, és ne úgy jöjjön oda az ember zárórakor, hogy húzás van.

és igen, tudja blogger, hogy nem általánosan, tudja, hogy van sok olyan csapos mindenfajta romkocsmákban, aki egyszer sem próbálta átbaszni. csak a kelleténél sokkal többször fordult elő, hogy megpróbálták, a baráti körében beszélgetve ráadásul azt is tudja, hogy ennek olykor törzsvendégek is ki vannak téve.

és az a borzasztó, hogy ennek ellenére az ember mindig oda kényszerül, ha egyre rosszabb szájízzel is, mert mégiscsak ilyen helyeken találkozhatik az ember a barátaival. és hát - olyan szép helyen fekvő, olyan hangulatos, ráadásul viszonylag jó levegőjű helyszíne nem nagyon van még egy budapestnek, mint éppen a kertem.


3 komment

Címkék: romkocsma vendéglátás kertem

A bejegyzés trackback címe:

https://kfgblog.blog.hu/api/trackback/id/tr372048961

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ziggy Stardust 2010.06.13. 23:26:45

ráadásul még a zene is katasztrofális ...

kfg966 · http://kfgblog.blog.hu 2010.06.14. 12:26:21

@ziggy: igen-igen-igen, de erre már nem volt erőm. hogy egyrészt olykor nagyon szar a zene, másrészt pont azon az éjszakán, amiről postoltam, valami olyan hihetetlenül suttyó dumát vágott az akadozó nyelvű dj, hogy én szégyelltem magam:-)
süti beállítások módosítása