bemutatkozás

politikai önvizsgálat - többnyire. meg ami még eszébe jut.

közéletről, olvasmányokról, egyebekről. olykor személyes megjegyzések is.

a hírszerzőn futott blog folytatása.

váljál tagjává a blog facebook közösségének

utolsó kommentek

  • Kocsor Blokk: Nagy örömmel olvastam. Most már nekem is illene nekivágnom, nem csak tervezgetni. youtu.be/C8C-tp... (2011.07.26. 21:07) szarajevoi anzix
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tényleg kicsit elkanyarodtunk a tárgytól, de lehet, hogy mégsem. Az a kíméletlenség és ag... (2011.03.28. 17:03) trivialitások - 1.
  • kfg966: nem erről beszélek. hanem a fideszről. szerintem az a kapcsolat, amit te mondasz, az méltánytalan ... (2011.03.28. 16:38) trivialitások - 1.
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tisztánlátás az lenne, ha vallomást tennének és a megrendelőjüket is földobnák némi bizon... (2011.03.28. 15:13) trivialitások - 1.
  • kfg966: szerintem egyrészt igen. másrészt azt gondolom, hogy még ha a debreceni légkör hozzájárult is a te... (2011.03.28. 14:27) trivialitások - 1.
  • Utolsó 20

ritkábban írnak

statisztika

régen posztolt blogger

2011.06.21. 07:53 kfg966

 - gondolta már tegnap este is, de akkor azért inkább fáradt volt, úgyhogy a post mára maradt. volt sok izgalom az utóbbi időben, leterheltség munkafronton, izgalom a gyerekei érettségije miatt (mindkettőnek sokkal jobban sikerült, mint annak idején neki, pedig az egyikük majdnem annyira beleszarós volt, mint annak idején ő maga; és ez az eredmény még akkor is tetszetős, ha azért az érettségi szintje még tovább süllyedt az elmúlt harminc évben: húsz százalék is elég a ketteshez... mi van????) na mindegy, új izgalmak biztos jönnek ezután is...

de nem is a leterheltsége miatt nem posztolt, sokkal inkább azért, mert kedve nem volt. nem volt kedve, mert megint borzasztóan nyomasztja a politika. borzasztóan. blogger annak idején azért kezdett blogolni, mert szerelmével túl sok politikai vitája volt, amelyek megbeszélése élőszóban túlságosan megterhelte az együttlétet. a vita arról szólt, hogy blogger messzemenően nem osztozott már akkor sem a balliberális értelmiség politikai közhelyeiben, amelyekben szerelme igen. és a vita egyik kulcspontja nyilván az volt, hogy vajon orbán maga a patás ördög-e, vagy sem. blogger azt állította akkor, hogy nem. sőt azt, hogy annál, amit a szocik, amit gyurcsány csinál, bármi jobb.

ezt az utóbbi állítását még mindig tartja. azt azonban kénytelen belátni blogger, hogy az, ami most zajlik, máshogy, de mégis majdnem ugyanolyan gáz. és most nagyon zavarban van blogger, ezért hallgatott el. volt már persze olyan, hogy egy választása nem jött be. volt már olyan, hogy megbánta egy választását.

most viszont valamiért nagyon más. egyrészt veri a fejét a falba, hogy ezt hogy nézhette be - nagyon nem tetszik neki az, ahogy ez a kormányzat betonozza be magát, a gazdaságpolitikáját, az eszmerendszerét, ahogy úgy gondolja, hogy joga van ráerőszakolni a saját világképét egy alapvetően sokszínű társadalomra. ezzel még megbírkózna, megy tüntetni, majd később másra szavaz, stb.

másrészt viszont magát figyeli döbbenten. azt gondolta, hogy még egyszer ennyire érzelmileg áll hozzá a politikához. ennek a kormánynak a végtelen arroganciája annyira kihozza a sodrából, hogy azt veszi észre magán blogger, hogy már annak is örül, ha olyan dolgokért támadják a kormányt, amely kormányelképzelésekkel blogger egyébként egyetért. és viszont nem kevés ilyen van.

ez az, amivel blogger egyelőre nagyon nem tud mit kezdeni. és ezért hallgat. és döbbenten figyeli, ahogy a kormányzat szép lassan, egyre gyorsuló, határozott léptekkel halad gyurcsány alapvető csapdája felé. hogy ugyanis mindent egyszerre szeretne megoldani, rengeteg ellenséget szerezve magának, magára haragítva egy-egy ügyben olyan társadalmi csoportokat, amelyek más ügyekben a szövetségesei lehetnének. aminek persze az lesz a vége, hogy ott fognak állni, támogatók nélkül, mindenkivel harcban állva, és egyszercsak rádöbbennek, hogy sokat akart a szarka. hogy kevesebb több lett volna. 

és egy ehhez valamennyire kapcsolódó gondolat: hogy valószínűleg ezek az emberek egyszerre vannak tudatában a saját meggyőződésük szilárdságának, meg annak, hogy bármit is mondjanak, bármit is jelent az egyszer volt kétharmad, ezeknek a gondolatoknak nincs többségük az országban. mert ha nem így lenne, nem akarnának mindent erőből végigvinni. netán egy-egy ügyükben akár szövetségeseket is kereshettek volna. mondjuk olyan emberek szövetségét kereshették volna, mint blogger - aki liberális barátainak többségével ellentétben várakozással tekintett erre a kormányra, bár nem szavazott rájuk. de mégiscsak reménykedett abban, hogy ez a kormány végre értelmesen és érdemben hozzálát régóta halogatott dolgokhoz. 

olyan emberek szövetségét, akik jóindulatú semlegességgel viseltettek az új kormány iránt, netán együttműködésre is készek lettek volna - viszont rögtön a választás éjszakáján megdöbbentette és megrémítette őket az ígéret, hogy ebből a nemzeti együttműködésből rendszer lesz. az új rendszerváltás ígérete. 

úgyhogy most nincs kedve bloggernek beszélni, ezért van, hogy ritkábban posztol.

 


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kfgblog.blog.hu/api/trackback/id/tr43002083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.