bemutatkozás

politikai önvizsgálat - többnyire. meg ami még eszébe jut.

közéletről, olvasmányokról, egyebekről. olykor személyes megjegyzések is.

a hírszerzőn futott blog folytatása.

váljál tagjává a blog facebook közösségének

utolsó kommentek

  • Kocsor Blokk: Nagy örömmel olvastam. Most már nekem is illene nekivágnom, nem csak tervezgetni. youtu.be/C8C-tp... (2011.07.26. 21:07) szarajevoi anzix
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tényleg kicsit elkanyarodtunk a tárgytól, de lehet, hogy mégsem. Az a kíméletlenség és ag... (2011.03.28. 17:03) trivialitások - 1.
  • kfg966: nem erről beszélek. hanem a fideszről. szerintem az a kapcsolat, amit te mondasz, az méltánytalan ... (2011.03.28. 16:38) trivialitások - 1.
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tisztánlátás az lenne, ha vallomást tennének és a megrendelőjüket is földobnák némi bizon... (2011.03.28. 15:13) trivialitások - 1.
  • kfg966: szerintem egyrészt igen. másrészt azt gondolom, hogy még ha a debreceni légkör hozzájárult is a te... (2011.03.28. 14:27) trivialitások - 1.
  • Utolsó 20

ritkábban írnak

statisztika

kevéssé cizellált poszt

2011.03.13. 10:27 kfg966

blogja számszerűen kevés bejegyzése a tanúja rá, meg barátvaival folytatott beszélgetései, hogy blogger hosszú időn át jóindulatú semlegességet mutatott az új kormány iránt. éveken át komoly fenntartásokkal viseltetett ugyan az ellenzékben folytatott mindent elutasító, mindent negáló stratégia iránt, a haza nem lehet ellenzékben iránt, de nem osztozott liberális barátainak többségével a mindenre kiterjedő orbán-fóbiában.

amikor az új kormány hatalomra került, megijesztette ugyan blogger orbán első beszéde a nemzeti együttműködés rendszeréről, nem tetszett neki a nyenyi, de azért azt gondolta, hogy ezt az országot az elmúlt években tényleg szétrabolták, és ha olyan ország is alakul, amely az ízlésével ugyan nem fér túl jól meg, de mégiscsak demokratikusan, kevésbé cinikusan, stb, stb működik, és legalább lesz valamilyen, akkor legyen. aztán majd arra építkezünk, s néhány év múlva majd választunk olyan kormányt, ami közelebb áll az ízlésünkhöz. s blogger ráadásul remélte azt, hogy ott van a nagy terv arra, hogy miként kell kivezetni az országot abból a nihilből, ahova magunk manővereztük magunkat, egy olyan helyzetben, amit bonyolít és erősen meghatároz a világgazdasági válság.

annál nagyobb most blogger csalódottsága. most éppen nagyon kevéssé cizellált hangulatban van. nagyjából úgy foglalható össze a véleménye, hogy a jó rovásírásos meg alkotmányozós kurva anyjukat. kevésbé ékesszólóan: a nagy tervről szóló orbáni porhintés legalább akkora hazugság, mint gyurcsány választási hazugsága volt - csak orbán őszödi beszéde egyelőre még nem szivárgott ki. és az isten óvja meg attól az országot, amikor az emberek rájönnek, hogy tényleg átbaszták őket.

kis kitérő: nyilván nem kerülheti meg az ember, hogy időnként tv-csatornákon szörfölve bele ne akadjon a csi-ba, talán a miami spinoffba, ami nagy sikoltással kezdődik. mint tudjuk: roger daltrey-é, the who: won't get fooled again. blogger szereti, gyakran hallgatja, s mostanában egyre gyakrabban:

i'll tip my hat to the new constitution,

take a bow for the new revolution

smile and grin at the change all around

pick up my guitar and play

just like yesterday

and get on my knees and pray

we don't get fooled again.

like fuck we didn't get fooled again. és: meet the new boss / same as the old boss. mindegy. bizonyos értelemben megérdemeltük.

de azért most már megálljt kellene parancsolni annak, ami itt történik. kicsit higgadtabban azt gondolja blogger, hogy nem árt néhány dolgot kiemelni. egyrészt még akár azt is gondolhatja, hogy a kétharmados többség akár azt a látszatot is keltheti a kormánytöbbségben, hogy soha nem látott többség áll mögöttük. csak éppen azért, mert csak negatív kampányt folytattak, a többség amögött állt, hogy ne a kommancsok folytassák. nem amögött, amit a fidesz akart és tesz.

és innentől fogva ez a landslide victory azért arra tán mégsem jogosítja föl őket, hogy azt gondolják, az általuk írt alkotmány a nemzet alkotmánya lesz. nem, ez az ő alkotmányuk lesz. j'irai cracher sur votre constitution - hogy ehelyütt boris viant is parafrazeáljuk. de még ha egy idő után valamennyire tudna is blogger azonosulni ezzel az alkotmánnyal - mégis, kevés olyan dolog volt, amivel annyira tudott blogger azonosulni az elmúlt húsz évvel, mint azzal, hogy ezt az országot nem királyságnak, nem népköztársaságnak, hanem magyar köztársaságnak hívták. és hívják. blogger számára ez értéket jelent. nem akarja, hogy ezt elvegyék tőle.

és nem átallja ez a párszaszájú nyikhaj - akit tényleg csodálat illet, mert bármilyen hangsort képes meggyőződéssel kiejteni a kis száján - azt mondani, hogy ezt az országot mindig magyarországnak hívták. mintha soha nem lett volna magyar királyság. magyar népköztársaság. nem beszéltünk volna a magyar szent korona országairól. de persze, legyen, végtelen alázatotokban formáljátok a saját képetekre még az ország nevét is. és ha lehet, akkor ezentúl rovásírással tüntessétek föl az olimpikonok melegítőjén is, a határon is a nevét.

mert rovásírás is kell nekünk. zuglóban is - követelem, hogy legyen a 13. kerületben is. lássuk be, hogy géza meg szt istván elbaszta. lássuk be, hogy hiba volt felvenni a kereszténységet. éljen koppány és győzzünk mohácsnál - a követőitek nagy részének úgyis meghatározó élménye az istván a király. meg - borzalom - a tanú. tényleg egészen elképesztő az a szellemi igénytelenség wass alberttől az istán a királyon át mit tudja blogger meddig, ami az úgynevezett konzervatív jobboldali szavazók döntő többségét jellemzi. egyrészt nem véletlen, hogy tavaly még erdő péternek is fel kellett emelnie a szavát a katolicizmussal teljes mértékben össze nem illő tartalmak mind erőteljesebb feléledésével és a gondolkodásmódba való behatolásával szemben. másrészt pedig igen sajnálja blogger azokat az igen sokat dolgozott konzervatív fiatalokat, aki a konzervatórium, a kommentár, a mandiner köré tömörülve valóban megújították és a baloldali gondolkodásnál sokkal invenciózusabbá tették a jobboldali gondolkodást, és akik vélhetően azt hitték, hogy az őáltaluk felmutatott paradigma meghatározó lehet a közeljövőben. és bár így lenne, de sajnos nincs így.

és akkor odanyilatkozik kósa lajos, hogy azért kell a kisgyerekeseknek szavazati jogot adni, hogy ne az idősek döntsenek a jövőnkről. egyrészt, tisztelt polgármester úr, blogger kikéri magának azt, hogy ilyen módon tetszenek megpróbálni éket verni a generációk közé. tetszenek emlékezni: annak idején azt állították, hogy az egész nemzetet képviselik. és akkor az időseket most mégis kevésbé? 

de tegyük fel, hogy ezt még megérti blogger (egyébként nem). mégis: mi biztosíték van arra, hogy akinek kisgyereke van, az bölcsebb és körültekintőbb döntést hoz, mint akinek nincs. nézi a hetvenéves korukban is roppant aktív szüleit, és egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy kevésbé felelősségteljesen döntenének politikai kérdésekben, mint azon kisgyerekes anyák többsége, akiket a közértekben, óvodákban, iskolákban, kosárlabda-mérkőzéseken, itt-ott lát. mi van? tán csak nem az, hogy beláttuk, hogy magánnyugdíj-államosítás (bocsánat, matolcsy úr, nem az volt, persze) ide vagy oda, összeomlik a nyugdíjrendszer és családi pótlékra meg adókedvezményre lesz pénz, nyugdíjra nem? tényleg kijátsszuk egymás ellen a generációkat?

és egy bátortalan kérdés: az a mondás, hogy itt sokan azért csinálnak gyereket (vagy durvábban, according to molnár oszkár: hülyegyereket), hogy a segélyből éljenek. és akkor többletszavazatot adunk nekik? (nem, ez nem cigányozás, csak rákérdezés egy lehetséges lyukra a gondolatmenetben.) vagy netán ők majd nem kapnak? és akkor azt most hogy? vagyoni cenzushoz kötjük? munkavállaláshoz? adófizetéshez? mi van, barátaim? komolyan. 

és egyébként: miért pont az anyák kapják? miért gondoljuk azt, hogy az anyák felelősebben döntenek, mint az apák? vagy csak az anyák érdekeltek a prosperáló jövőben? vagy csak az anya biztos?

jaj, gyerekek, olyan jó lenne, ha végre nem improvizálnátok, hanem kormányoznátok.

ezt az egyet kellett volna alaposan megtanulni a szocik példájából: nem lehet minden fronton egyszerre harcolni. ki sokat markol, keveset fog. 

huhh, ez most kijött bloggerből, egy ideje nagyon nehezen tartja magában.

viszont ráadás:

 


2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kfgblog.blog.hu/api/trackback/id/tr422735241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kirbekurba 2011.03.16. 18:13:20

Igen, vannak olyan bloggerek, akik nem fejezték ki magukat évekig, hogy melyik párt mellett is vannak, véleményét burkolta, körül írta, hátha valaki megérti, vagy finoman megmondta, nem kőkeményen. De most már vannak olyan valós dolgok, hogy betelt a pohár és a blogger kimondja! Vagy a kormány ellen vagy mellette, de megmondja. Mert bele unt már mindenbe, már elege van!
Lehet, hogy úgy fejezoi ki magát, hogy vagy saját posztjában megírja, de lehet, hogy kommentek formájában: de, kimondja, mi is a véleménye. (újabb viták szüleménye lesz mindez) és így megy tovább és tovább és mindenki csak gyűlölni fogja a másikat tovább és tovább... évekig!

kfg966 · http://kfgblog.blog.hu 2011.03.16. 18:17:49

pontosan mit is szeretnél mondani?