bemutatkozás

politikai önvizsgálat - többnyire. meg ami még eszébe jut.

közéletről, olvasmányokról, egyebekről. olykor személyes megjegyzések is.

a hírszerzőn futott blog folytatása.

váljál tagjává a blog facebook közösségének

utolsó kommentek

  • Kocsor Blokk: Nagy örömmel olvastam. Most már nekem is illene nekivágnom, nem csak tervezgetni. youtu.be/C8C-tp... (2011.07.26. 21:07) szarajevoi anzix
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tényleg kicsit elkanyarodtunk a tárgytól, de lehet, hogy mégsem. Az a kíméletlenség és ag... (2011.03.28. 17:03) trivialitások - 1.
  • kfg966: nem erről beszélek. hanem a fideszről. szerintem az a kapcsolat, amit te mondasz, az méltánytalan ... (2011.03.28. 16:38) trivialitások - 1.
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tisztánlátás az lenne, ha vallomást tennének és a megrendelőjüket is földobnák némi bizon... (2011.03.28. 15:13) trivialitások - 1.
  • kfg966: szerintem egyrészt igen. másrészt azt gondolom, hogy még ha a debreceni légkör hozzájárult is a te... (2011.03.28. 14:27) trivialitások - 1.
  • Utolsó 20

ritkábban írnak

statisztika

baader-meinhof

2009.09.23. 07:45 kfg966

hát, eltelt megint két hónap, úgyhogy megint itt van blogger. egyelőre nem ígéri sem a feltámasztását a blognak, sem azt, hogy rendszeresen, csak most éppen megint van mit - bár éppen írni is van kedve, kicsit felszabadult ugyanis, leadta a phd-dolgozatának a második év teljesítéséhez szükséges részét, meg is védte, ötöst kapott, persze előtte halálosan izgult, hogy nem vágják-e ki vele, mindegy, túlesett, most viszont halasztott, nincs ideje a munka mellett. viszont elkezdődött a kosárlabda-szezon, azzal viszont biztos nem terheli a blogját, ha ír róla, akkor másikban.<!--more-->

viszont filmet nézett, dvd-n, a baader-meinhof csoportot, moziban a tavasszal lemaradt róla, de azért érdekelte. a film alapjául szolgáló könyvet, stefan aust (spiegel-főszerkesztő) hasoncímű művét olvasta, sőt, szerette is, együttérzőnek, távolságtartónak, megértőnek és értelmezőnek tartotta. igazából azért érdekelte bloggert különösen ez a történet, hogy lássa: egy olyan társadalmat, amelyet hatalmas trauma rázott meg, miként szembesül a problémáival. ahogy nyugat-németországban a fiatalok az adenaueri újjáépítés 20 évét követően a náci múltat- társadalmi és magánszinten egyaránt - elhallgató szüleik korábbi viselkedésére elkezdtek rákérdezni, úgy várta blogger, hogy egy idővel a kommunizmus bukása után majd magyarországon is történik valami ilyesmi.

ebben blogger egyébként némileg csalatkozott. egyrészt vélhetően a németek intellektuálisan igényesebbek magukkal szemben, másrészt akár fasizmussal, akár kommunizmussal foglalkoznak, a magyarok jelentős részének kényelmesebb a szembenézésnél a "velünk csak megtörtént" attitűd fölvétele. hát, persze, így is lehet, csak kérdés, hogy ettől menynivel leszünk bejlebb.

a könyv nagyon jól írja le a diákmozgalmat mint kontextust, annak radikalizálódását, a parlamenten kívüli ellenzéket, s ebben a kontextusban jelenik meg a sah látogatása, benno ohnesorg megygyilkolása, a dutschke elleni merénylet. a könyv - mint volt kollegára és mint intellektuálisan legérdekesebb részre - ulrike meinhofra, az ő dilemmájára: elismert baloldali újságíró vs városi gerilla koncentrál elsősorban, baader inkább mint feltűnési viszketegséges zsúrfiú jelenik meg, és egészen részletes képet kapunk az eleinte igen széles, később azonban egyre fogyatkozó szimpatizáns-rétegről

a film ehhez képest némileg csalódás. két órába bele van zsúfolva eseménytörténetileg minden, ohnesorg, dutschke, áruház felgyújtása, bírósági tárgyalás, palesztin kiképzőtábor, bankrablások, svéd követség, mogadishu, schleyer-elrablás... kicsit az volt az ember érzése, hogy ezek eseménytörténetileg kötelező körök, kevésbé dramaturgiailag indokolt jelenetek. és ez némileg az intellektuális tartalom rovására ment. mert a csoport tagjainak ábrázolása elég szép, főleg meinhof és gudrun ensslin személyisége és belső vívódása van szépen kidolgozva, mégis, mintha az alkotók nem döntötték volna el, hogy történeti képeskönyvet csinálnak-e, vagy pedig értelmező filmet.

van a történetnek egy egészen fontos pillanata - ulrike meinhof részt vesz baader börtönből való kiszabadításában, de úgy, hogy a terv szerint ő csak interjút készíteni hívja baadert külső helyszínre, s úgy tehetne, mint aki mit sem tudott, így a mások által végrehajtott szabadítást követően visszatérhetne a civil életébe. a szabadítás rosszul sikerül, erőszakot kell alkalmazni. a többiek már kiugrottak az ablakon, s elmenekültek - meinhof egy rövid pillanatig nézi a nyitott ablakot, majd dönt: utánuk megy. blogger számára talán izgalmasabb lett volna a film, ha sokkal inkább erre a nyitott ablakra koncentrál, vagy e köré épül föl. bár ilyes kísérlet persze volt, az ólomidő, és az talán jobban meg is közelítette az absztrakciónak azt a szintjét, ami jobban tetszett volna bloggernek.

így a film sajnos nem volt több egy - és ez talán contradictio in adiectio - elgondolkdtató akciófilmnél. mondjuk nem volt rossz, jól is szórakozott blogger, de semmi több.


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kfgblog.blog.hu/api/trackback/id/tr951401104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.