bemutatkozás

politikai önvizsgálat - többnyire. meg ami még eszébe jut.

közéletről, olvasmányokról, egyebekről. olykor személyes megjegyzések is.

a hírszerzőn futott blog folytatása.

váljál tagjává a blog facebook közösségének

utolsó kommentek

  • Kocsor Blokk: Nagy örömmel olvastam. Most már nekem is illene nekivágnom, nem csak tervezgetni. youtu.be/C8C-tp... (2011.07.26. 21:07) szarajevoi anzix
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tényleg kicsit elkanyarodtunk a tárgytól, de lehet, hogy mégsem. Az a kíméletlenség és ag... (2011.03.28. 17:03) trivialitások - 1.
  • kfg966: nem erről beszélek. hanem a fideszről. szerintem az a kapcsolat, amit te mondasz, az méltánytalan ... (2011.03.28. 16:38) trivialitások - 1.
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tisztánlátás az lenne, ha vallomást tennének és a megrendelőjüket is földobnák némi bizon... (2011.03.28. 15:13) trivialitások - 1.
  • kfg966: szerintem egyrészt igen. másrészt azt gondolom, hogy még ha a debreceni légkör hozzájárult is a te... (2011.03.28. 14:27) trivialitások - 1.
  • Utolsó 20

ritkábban írnak

statisztika

kornis mihály - kádár jános utolsó beszéde

2008.02.03. 12:24 kfg966

mire nem jó egy gyors és enyhe lefolyású influenza? ha másra nem is, hát arra, hogy az ember egy fél napot lecsippentsen a munkából és otthon dögöljön az ágyban kicsit, olvasgatva. vannak jó könyvei talonban, például nagyon kíváncsi az új gyurgyák-kötetre, de abba még nem mert belevágni, a jelen elfoglaltságaihoz képest kicsit hosszúnak gondolja, azt majd valami szabadságra tartogatja. nagyon kíváncsi egyébként ágoston vilmos wass albertről szóló művére is, az is be van tárazva. most viszont a kornist vette elő, kádár jános utolsó beszédét.

illetve hát nem csupán az van a kötetben. kicsit rejtélyes is, hogy mik vannak benne, illetve hát nem is az, sokkal inkább az, hogy miért pont azok a dolgok vannak benne, amik. a kádár-szöveg elemzésének szerepeltetése magától értetődő, miként a kádár balladája meg a kádár jánosné balladája is. kicsit kevésbé érthető, hogy miért szerepel a rajk kihallgatásáról szóló jegyzőkönyv, illetve miért szerepel a kötetben a tolmácsok visszaemlékezése. ettől a kötet hirtelen félútra kerül az irodalmi(as) esszé, a talált tárgy irodalmi felhasználása, illetve a dokumentumközlés között.

persze itt nyilván jó lett volna valamiféle előszó, netán szerkesztői jegyzet, ami ebben némi támpontot ad. de ez megint egy azok közül a kalligramos kötetek közül (szerkesztő: mészáros sándor), ahol jó a szerkesztői szem, amikor az ígéretes lehetőségek kiválasztásáról van szó, de slendrián a szerkesztői munka, amikor a készülő mű gondozásáról van szó. bár, javára legyen mondva, ezúttal a szokásosnál jóval kevesebb hiba van benne, ami mégiscsak örvendetes, s amit némileg talán magyaráz az (rosszindulat, ó), hogy két felelős szerkesztője is volt a kötetnek.

valószínűleg igaza van rainer m. jánosnak, aki ex librisében azt állította, hogy a kötet legerősebb szövege a kádárné balladája - kádárné nyilatkozataiból összevágott, versszerűen tördelt szöveg: kádár és tamáska mária, az esendő emberek, közelről, belülről. szép végigfuttatása az élettörténetnek - megismerkedésnek, annak,  hogy miként látta a mellette álló nő (illetve nagyon egyértelműen: társ) kádárt cselekvő emberként.

a kádár balladája pedig az utolsó kádár-beszéd versszerűen megtördelt közlése. valószínűleg egyébként ez az egyetlen forma, amelyben olvasható. ha a beszédek szokványos tördelésében, bekezdésekre tagolva, prózaként olvasnánk, bizonyára teljesen összefüggéstelennek kellene tartanunk, hiszen a szöveg nem teljesíti a kohézióra, érvelésre, stb, stb vonatkozó alapvető elvárásainkat sem. versként tördelt szöveget olvasva az ember nyilván nyitottabb a szabadabb asszociációkra, ellipszisekre, bevillanó képekre, bakugrásokra. és így olvasva - talán ez egyébként kornis legnagyobb trouvaille-a - végülis olvasható és értelmezhető a szöveg. és voltaképpen egészen megrázó az önmagával és árnyaival küzdő ember vergődése. talán nem is egészen egyezik ez meg kornis szándékával.

a rajk-vallatás talán azért is került bele a kötetbe, hogy ezt a két szöveget ellenpontozza. az ugyanis egészen ördögi színben tünteti fel kádárt - egyébként jogosan. de mégis, talán valami magyarázat nem ártott volna, hogy miért éppen ez a szöveg került be, miért nem egy kb- vagy pb-ülésen elmondott beszéd, vagy bármi más. merthogy még csak nem is első közlés - bármennyire is az szerepel a kalligramos hirdetésben, hogy a szélesebb olvasóközönség most ismerheti meg először. aki akarta, eddig is olvashatta hajdú tibor közlésében. meg talán a kádár a bírái előtt kötetben is benne van, de az most nincs bloggernél, úgyhogy ennek nem tud utánanézni, megteszi, amint módja van rá. mindegy, ebben a kötetben furcsán hat.

és akkor maga az előadás. ami két részre tagolódik. először aprólékos, lépésről lépésre menő elemzése és kibontása az alapvetően összefüggéstelennek látszó kádári szövegfolyamnak, utána pedig annak a taglalása, hogy miért is fontos, hogy a kádárista múltunkkal szembenézzünk.

ezért meglehetősen sok támadás érte kornist, elborzasztó például szeretném felhozni radics viktória narancsbeli hozzászólásait. (itt két megjegyzés, mert blogger fikázós hangulatban van. egészen meglepődött, amikor meglátta a narancs egészen ijesztően igénytelen honlapját. rossz navigáció, igénytelen grafika, s ráadásul még csak arra se bírt rájönni, hogy a weben közzétett írások melyik papíralapú példányban találhatók meg... a másik pedig radics viktória. többen egybehangzóan állítják, hogy irodalmárként jól működik, de talán politizálnia nem kellene. időnként megjelent egy időben friderikusz műsorában mint értelmiségi, és olyan velőtrázó ostobaságokat bírt beszélni egészen intoleráns módon, hogy az ember kiszaladt a szobából.)

szóval radics viktória két írása (1 és 2) a narancsban, amit egyébként vári györgy tett helyre igen keményen, de nagyon megalapozottan, több körben is. (ruff tibor és vári györgy a narancsban, majd vári és radics az ésben is.

radics többek között azt veti kornisnak a szemére, hogy miként lehet a kádár-rendszerben élt embereket olyan módon erkölcsileg elítélni, kollaboránsnak minősíteni, mint ahogy azt kornis teszi. alapvetően ez határozza meg a vita hangnemét. holott kornis talán mégsem ezt mondja.

fölteszi ugyan a kérdést, ami valószínűleg tényleg a legizgalmasabb kérdés, hogy hogyan lehetett, hogy a magyar nép így és ilyen hamar elfogadta a kádár-rezsimet, hogy megtalálta az együttélés módjait, és ezt valóban erkölcsileg problematikusnak, sőt: elítélendőnek látja. ugyanakkor azonban azt gondolom, hogy a prófétai hevület nem arra vonatkozik, hogy az akkor élteket ostorozza. éppen ellenkezőleg: kifejezetten a jelenről szól. amennyiben a jelenben való megalapozott létezéshez az kell, hogy mindenki számot vessen a kádár-kori önmagával, s így jobban meg tudja érteni mások akkori viselkedését, ami talán reményt adhat arra, hogy a jelenben is jobban érthessük egymást és jobban tudjunk politikai közösségként fungálni.

magam éppen nem az erkölcsi magas lóról prédikáló paprikajancsit és ripacsot látom kornisból beszélni, hanem a végsőkig kétségbeesett állampolgárt, aki ugyan nemigen remélte a rendszerváltást, de ha már az elérkezett, nem szívesen látja, hogy mi lett az akkori mégis-reményeinkből.

persze az a példa, amit kornis hoz a dél-afrikai békéltető-terápiákról, éppen meglehetősen félrevezető. ott sok ember kezéhez tapadt mások vére, ott valódi köztörvényes bűnök kitárgyalásáról van szó, míg amivel magyarországon szembe kell néznünk, azok többnyire nem köztörvényes ügyek, hanem a hétköznapi apró gyávaságaink és az a legnagyobb gyávaság, hogy lemondtunk ötvenhat szelleméről. nem az agyonmitizált ötvenhatról, hanem arról a vágyról, hogy magunk irányíthassuk a sorsunkat. ha meg akarjuk érteni a mostani magunkat, amikor mégiscsak magunknak kell a sorsunkat és ügyeinket intéznünk, alapvetően meg kell érteni azt, hogy miként volt lehetséges erről a vágyról lemondani, s ha már a túlerő okán a tettek szintjén ezt meg kellett tenni, miként lehetett lemondani róla a vágyak szintjén is.

valami ilyesmi jár a fejében bloggernek ezzel kapcsolatban. azt gondolja, hogy ezt lehet, hogy megírná kicsit hosszabban is, talán egy közlésre szánt esszé  formájában. akkor ez lenne már a harmadik a krassó és a grass után, ami innen indult, majd máshova ért.

egyben viszont egyetért radics viktóriával, ezt el kell ismernie. és erről talán szívesen vitatkozna magával a nagy levinnel is, ha majd lesz ideje, reméli, erre nem vonatkozik a szolgálati közlemény, merthogy tömeggyilkost nem akar mentegetni meg relativizálni, szóval azt a kérdést fölteszi, hogy mennyire segíti a kádár-rendszer megértését, ha kádárt szimplán és egyszerűen tömeggyilkosnak nevezzük. de ez egy kicsit másik történet.

ezt itt most lezárja.

4 komment

Címkék: kádár jános kornis mihály kádár utolsó beszéde radics viktória a nagy levin megszólal vári györgy

A bejegyzés trackback címe:

https://kfgblog.blog.hu/api/trackback/id/tr64323086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagy Levin 2008.02.03. 19:34:05

Nagy Levin egy-két napon belül röviden válaszol. Erre nem vonatkozik a szolgálati közlemény, természetesen.

Nagy Levin 2008.02.03. 22:54:16

Na, akkor most. Én csak arra gondoltam, hogy Kádár több száz ember halaálért felelős nagy mértékben, ez minden kétséget kizáróan tömeg, aki tömeget gyilkoltat meg, az tömeggyilkos. Nem olyan kaliberű, mint akárcsak Pinochet, a százezres-milliós nagyságrendben tömeggyilkolókról nem is beszélve, de azért mégiscsak. Ha nem akarjuk ugyanazt a szót használni Pol Pot és Kádár esetében, akkor mondhatjuk, mondjuk, azt, hogy százak gyilkosa vagy százak meggyilkolásában működött közre a megtorlás után, nem ragaszkodom a tömeggyilkoshoz, ha Pol Pot-szerű szörnyeteggé növeszti szerinted Kádárt a szó.
Mit gondolsz?
Barátsággal:
Gyuri

kfg966 · http://kfgblog.blog.hu 2008.02.04. 14:17:01

hát, sajnos ebből nem lesz vita:-)

tömegnek tömeg, ha egyes emberek alkotják is, a maguk arcával, a maguk cselekedeteivel és sorsával.

de igen, azt gondolom, hogy nem szerencsés ugyanazt a szót használni pol potra, mint kádárra - mert alapvetően más a helyzet, más az eljárás, más a gyilkosságok időszakának a teljes uralom időszakához viszonyított aránya; és ezért azt gondolom, hogy az azonos szó alkalmazása inkább távolít a korszak, vagy akár kádár megértésétől, mintsem közelít ahhoz.

nincs kifogásom azellen, ha egy felületes beszélgetésben, vagy olyan kontextusban, ahol nem kádár lényegéről van szó, a "tömeggyilkos" kifejezést használjuk. de amikor pont kádárhoz akarnánk cizelláltan közelíteni, a "leglényegét" (fogalmazom dilettánshoz illőn) megragadni, akkor szerintem ezt kicsit árnyaltabban kell tennünk. merthogy egy dolog az erkölcsi viszony, és más az egyediség megfogalmazására való árnyalt törekvés.

nem tudom, hogy mennyire volt érthető, amit írtam, elég nehezen bírom ebben a kis keretben áttekinteni, amit írtam. de azt gondolom, hogy nem nagyon van köztünk különbség.

s akkor én is: barátsággal

kfg

Nagy Levin 2008.02.04. 22:10:15

Elfogadom a kritikát, egyetértek.
Szia:
Gyuri