bemutatkozás

politikai önvizsgálat - többnyire. meg ami még eszébe jut.

közéletről, olvasmányokról, egyebekről. olykor személyes megjegyzések is.

a hírszerzőn futott blog folytatása.

váljál tagjává a blog facebook közösségének

utolsó kommentek

  • Kocsor Blokk: Nagy örömmel olvastam. Most már nekem is illene nekivágnom, nem csak tervezgetni. youtu.be/C8C-tp... (2011.07.26. 21:07) szarajevoi anzix
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tényleg kicsit elkanyarodtunk a tárgytól, de lehet, hogy mégsem. Az a kíméletlenség és ag... (2011.03.28. 17:03) trivialitások - 1.
  • kfg966: nem erről beszélek. hanem a fideszről. szerintem az a kapcsolat, amit te mondasz, az méltánytalan ... (2011.03.28. 16:38) trivialitások - 1.
  • Dr. simonmondja.: @kfg966: Tisztánlátás az lenne, ha vallomást tennének és a megrendelőjüket is földobnák némi bizon... (2011.03.28. 15:13) trivialitások - 1.
  • kfg966: szerintem egyrészt igen. másrészt azt gondolom, hogy még ha a debreceni légkör hozzájárult is a te... (2011.03.28. 14:27) trivialitások - 1.
  • Utolsó 20

ritkábban írnak

statisztika

"csak a margó!"

2008.02.02. 19:19 kfg966

illetve hát ő sem. ismét meccs volt és régen látott ismerősként tűnt föl a fradi - derecskén a hajdan több körben is a fradiban játszott jobbátlövő: pádár margó. blogger szerette meglehetősen, bár kedvenc játékosa nem annyira ő, mint inkább a nővére volt, illetve, ha még egyet megnevezhet, akkor siti beát említené, aki ugyan nem fradista, de csodálatos játékos volt.

margót szintén nagyon kedvelte - illetve tisztelte. mindig a határán volt annak, hogy csapatba kerül-e, mindig úgy volt, hogy azért játszhat, mert ha nem is jó, de nincs helyette más. ennek megfelelő önbizalommal is lépett rendre pályára - de azért volt, hogy fontos meccsen időntúli szabaddobásból szerzett győztes gólt. azért csak eljutott odáig, hogy bl-döntőt játszhasson. hányszor fütyülték ki szegényt - és hányszor zúgott viszont a csakamargó rigmus. ellentmondásos volt a megítélése, mint ahogy ő is mindig meglehetősen végletesen szerepelt. jellemzésül talán annyit, hogy talán ha kétszer láttam - átlövő létére - felugrásból gólt szerezni.

hát ő látogatott hozzánk a derecskével, akitől szomorú mérkőzésen ősszel vereséget szenvedtünk. ami sajnos - egyelőre úgy tűnik -, könnyen az ezüstérembe kerülhet. a visszavágás vágya fűtötte az egész csapatot, nyilván, meg a nézőteret is. a derecske bajnoki helyezéséhez képest ugyanis kifejezetten sokan voltak a csarnokban. fradisták is, de derecskeiek különösen. gyakorlatilag megtelt a vendégszkektor, és meg kell hagyni, irdatlan hangerejük is volt a derecskeieknek.

egészen kiválóan és sportszerűen szurkoltak mindvégig. úgyhogy nagyon jó hangulat volt a csarnokban. a már-már szokásos felállásban kezdtünk - pastrovics a kapuban, a felgyógyult juhász gabriella a balszélen, zácsik, szucsánszki, uhrakova, soós és kovacsicz, illetve védekezésben szamoránsky piroska jött soós helyére.

a fradi először 3:2-re vezetett - addig pádár szerzett gólt, illetve tán kocsik, aki szintén volt egy évig fradista, őt akarták siti eszter mögé második irányítónak kinevelni, de nem váltotta meg a világot. ő lett az a játékos, aki szinte csak heteseket dobni jött be egy idő után. de az se ment neki nagyon jól, úgyhogy távozott.

a mi részünkről kovacsicz szerezte az első két gólt, aki egyébként mindvégig határozottan és lelkesen játszott. hibázott ugyan ziccert, de a lerohanásai is jók voltak, szélről is rendesen tört kapura, sokat vállalt magára.

a másik oldalon juhász gabriella is jól kezdett, gólt is szerzett, hetest is kaptunk ellene elkövetett szabálytalanság miatt, kaphattunk volna többet is, ha lefújják a visszarántást, amit elkövettek ellene lerohanásakor, illetve az első időben kifejezetten jeleskedett a kipattanó labdák megszerzésében. rajtuk kívül szucsánszki volt egészen elemében - nagyon veszélyes volt a kapura, betörésből és átlövésből is, többször kiválóan futott vissza, amikor a derecske lerohanással kisérletezett.

a nehéz kezdés után kissé elhúztunk, ekkor a derecske megnyitotta a védekezését, és az addig is kemény védekezését agresszívvá fokozta. ez meg is zavart bennünket, föl is jöttek, annak ellenére, hogy a bírók ebben az időszakban, a tizedik és a huszadik perc között nem is kis hazai pályát fújtak. joggal reklamált köstner vilmos, aki ezügyben még a kispad fölött ülő fradi-szurkolókkal is kedélyeskedett. a pokol akkor szabadult el, amikor az addig egyébként nem durva derecskeiek két nagyon csúf szabálytalanságot követtek el: az egyiket éppen kocsik, a másikat a beállósuk. mindkettő szenvedő alanya uhrakova volt. mindkétszer úgy is nézett ki, hogy nem fogja tudni folytatni a játékot. elképesztő, hogy mit áll ki. szerencse, hogy az utóbbi időben beállóként már felnőtt mellé szamoránsky piroska is, így uhraková olykor pihenhet (ha csak annyit is, hogy nem a darálóban kell lennie, hanem irányítót játszhat).

a nagy talány zácsik volt, aki az első percben egyszer lőtt kapura, aztán az egész első félidőben egyetlen egyszer sem.

a második félidőben gyorsan elhúztunk, annak ellenére, hogy kapusteljesítmény gyakorlatilag egyáltalán nem volt. (jó, persze, pastrovics védett néhányat, de messze nem nyújtott komoly teljesítményt. ez alapján a teljesítmény alapján sajnos nem fogja őt beválogatni az új szövetségi kapitány, hajdú jános. és itt ez a zárójel lezáródik, s nyílik a következő.)

(mert ott volt az új szövetségi kapitány. jó, nem volt ez egy zseniális meccs. de hogy elképzelem, hogy ez az ember, aki végigásítozta ezt a meccset, szóval, hogy ő fogja megkísérelni tűzbe-lázba hozni a játékosokat az olimpiai selejtező előtt... hát, nincsenek jó érzéseim. mindegy.)

a második félidőt eredmény szerint előnnyel kezdtük, de nem teljes csapattal. ilyés annamária nevéhez ezen a meccsen az a bravurstück fűződik, hogy talán ha 35 másodpercet volt a pályán összesen s már két darab kétperces kiállítást is összeszedett. (később magát is összeszedte kicsinyt, volt egy-két szép átlövésgólja meg betörése is).

ebben az időszakban szucsánszki vitte a vállán a csapatot, illetve a meccs vége felé valamiért zácsik is megemberelte magát. olyan játszi könnyedséggel lőtte át a derecskei falat valahányszor megpróbálta, hogy az ember nem is értette, hogy miként van az, hogy nem lőtt akár húsz gólt is. de valamiért nem kísérletezett, így, ha jól számoltam, csak négyig jutott.

kapusposzton megpróbáltunk javítani, de haris folytatta a sérülését követő időszakban jellemző sorozatát: gyakorlatilag nem találkozott a labdával, így mintegy 15 perc után visszajött pastrovics.

a második félidő jó részét juhász helyén már szamoránsky anikó játszotta, talán ennyiben érvényesült az, hogy zsiga gyula fiatalokat is hozott be, mert juhász játéka egyébként nem indokolta a cserét. nem játszott kiemelkedően jól, de megbízható volt.

a végére bejött kocsis ágnes, de ő sokat nem tett hozzá a csapat munkájához. talán egy labdaszerzését lehet dícsérni, de az utána választott megoldás, hogy inkább lepasszolta a labdát a lerohanásnál, nem annyira az önzetlenségét, mint inkább a bizonytalanságát tükrözi.

a meccsen összességében ötletesen játszottunk, megérdemelten nyertünk 10 gól különbséggel. ezzel együtt tág tér nyílik még a csapat fejlődése előtt.

2 komment

Címkék: kézilabda fradi női kézilabda zsiga gyula kovacsicz zácsik pastrovics haris soós viktória juhász gabriella uhrakova szamoránsky szucsánszki pádár margó kocsik viktória

A bejegyzés trackback címe:

https://kfgblog.blog.hu/api/trackback/id/tr90322423

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paha · http://handball.hu 2008.02.02. 20:15:03

remek összefoglaló a mérkőzésről. bár én picit borúsabban láttam, mint a "blogger", de így utólag elolvasva jókat ír. :)

kfg966 · http://kfgblog.blog.hu 2008.02.02. 23:40:47

hát paha, ez olyan szép volt, hogy majdnem kimoderáltam, nehogy önfényezőnek tűnjön, hogy itthagyom:-):-)

de inkább megköszönöm.:-)